Együnk több kengurut

Heti huszonegy deka marhahúst eszik meg az átlag francia, ami a magyarok fogyasztásától távol áll, de a komoly gondokkal küzdő francia szarvasmarha-ágazat számára a lefelé ívelő trend egy újabb csapást jelent a tejpiaci összeomlás után. Egyre több cikk jelenik meg ugyanis arról, hogy a szarvasmarhatartás meglehetősen káros a környezetre, elsősorban az állatok által kibocsátott metán miatt. Talán nem független a trend attól sem, hogy egyre romlik a Franciaországban kapható marhahús minősége.

A szarvasmarhatartók szakmai szervezete, az Interbev úgy kíván fordítani a folyamaton, hogy reklámkampányban tárja a fogyasztók elé, mennyire fontos az, hogy sok marhahúst egyenek. A június ötödikén indult kommunikációs hadjárat fő üzenete, hogy a francia szarvasmarhák az összes francia termőföld 20%-át, 13 millió hektár legelőt tartanak karban, amelyen lehetetlen intenzív termelést folytatni. Ezek a legelők rengeteg szén-dioxidot kötnek meg, a szarvasmarhák által kibocsátott gáz 75%-át egy évben, vagyis az ágazat szén-dioxid-mérlege korántsem olyan rossz, ahogy azt a természetvédők állítják. Ráadásul a marhahús előállítástól több százezer francia munkahely függ. Eddig a közhaszonra apelláló érvelés – a fogyasztónak pedig azért kell marhahúst ennie, mert ez az egyik legjobb protein- és vasforrás.

A kérdés nem csak a franciákat foglalkoztatja: Ausztrália szén-dioxid kibocsátásának 67%-át adják a szarvasmarhák, és teljes komolysággal, kormányzati szinten merült fel az ötlet, hogy a fő húsforrást a klímavédelmi szempontból semlegesnek számító kengurura cseréljék – idézte a vitában Ross Garnaut témába vágó hatszáz oldalas tanulmányát a Le Figaro.