Rossz helyre ment a támogatás?

Nyilvánosságra hozta az agrártámogatások kifizetési listáját a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. Az adatokból kiderül, hogy az agrár-környezetgazdálkodási támogatás (akg) legnagyobb része az elmúlt 12 évben privatizált állami gazdaságokhoz vándorolt – írja az Agromonitor. Azt már korábban is tudni lehetett, hogy az akg-pénzek nem azokhoz kerülnek, akiknek ezt a programot kitalálták. Néhány hete a Szabad Föld Online is beszámolt arról, hogy a Fidesz egyik szakpolitikusa kijelentette: európai uniós szankciókra számíthat hazánk, ha a kormány nem vizsgálja ki az akg-támogatások jogtalan elosztásának ügyét. Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége – képviselői mandátuma miatt azóta lemondott – szövetségi igazgatója akkor arról beszélt: jogtalanul kapták támogatást a nagygazdaságok, miközben a gyakran napról napra élő kistermelők elestek a pénztől.

Az agrár-környezetgazdálkodási program célja eredetileg a környezettudatos gazdálkodás, a fenntartható tájhasználat, a környezet állapotának javítása. A támogatás azért jár, mert az intenzív gazdálkodásról lemondó termelők kisebb hozamokkal számolhatnak, s ezért kompenzációt érdemelnek. A környezettudatos gazdálkodásba vont területekről az erőforrások így átcsoportosíthatók a kedvezőbb feltételekkel működő területekre – azaz az arra alkalmas földeken eredményesebben folyhat intenzív gazdálkodás. Az akg-pénzekkel tehát az intenzív művelésre alkalmatlan területeket kellene támogatni – vélik az Agromonitor által idézett névtelen szakértők, akik azt is hozzáteszik: a legtöbb támogatást elnyert gazdaságokra ez a kitétel egyáltalán nem jellemző. A jó földdel és infrastruktúrával rendelkező egykori állami gazdaságok privatizációja részben épp emiatt váltott ki akkora felháborodást annak idején. Nem csak a privatizált gazdaságokkal van gond egyébként – teszi hozzá az Agromonitor, hisz több hasonló adottságokkal rendelkező gazdaság is szerepel a legtöbb támogatást elnyerők listáján.

Az agrár-környezetgazdálkodási programnak a hazai agrárium versenyképességét kellene szolgálnia, de ez a követelmény nem teljesülhet, ha a pénzeket az amúgy is jó helyzetben lévők teszik zsebre – szól a konklúzió. Budai Gyula nyilatkozatában agrár-elszámoltatást is kilátásba helyezett, mely ígérete szerint érinti fogja az uniós pályázati pénzek elosztását, s minden bizonnyal a fenti problémára is kiterjed majd. Az utólagos kivizsgálás ugyanakkor aligha jelent megoldást a támogatástól most elesett kistermelők részére.