Százmilliárdos agrárhitelre van szükség!

Az idén 100-120 milliárd forint kár keletkezett a mezőgazdaságban. A kárenyhítés egyik eszköze a Kárenyhítési Alap, ebben 4-4,5 milliárd forint gyűlhet össze ebben az évben, ami a keletkezett kárhoz képest 3-3,5 százaléknyi kárenyhítésre ad lehetőséget. Ez kevés, más, még ebben az évben hatást kifejtő intézkedésről eddig nem hozott nyilvánosságra részleteket a kormányzat, a költségvetés helyzetét ismerve nem is várható számottevő – több tízmilliárdos – összeg felhasználása. A 124 milliárd forintnyi agrártámogatási előleg október közepétől történő kifizetése sokat számít, de mellette még szükség van más forrásokra is – állítja a kamara.

Többek között ezért is dolgozott ki több pontos javaslatát a Magyar Agrárkamara elnöksége legutóbbi ülésén, melyet rövid időn belül az agrárkormányzat számára is eljuttat. Ezek egyrészt azonnali teendőket igényelnek, mások középtávon hathatnak. A pontok között az egyik legfontosabb, hogy a 2011. évi költségvetésben biztosítsák, hogy a kárenyhítési alapot a kormány 20 milliárd forintra tudja feltölteni. A MA javasolja, hogy az üzleti alapú agrárbiztosítások díjának 30-40 százalékát az állam támogassa. Az idei – de 2011. március közepétől kifizetendő kárenyhítési összegeket még az ez évi őszi munkák idején fizesse ki előlegként a kormány – foglalta össze az elnökség véleményét Kun Mihály, a kamara elnöki teendőivel megbízott alelnöke.

Fontos lenne, hogy a keletkezett károk kifizetésénél ne az egész gazdaságra, hanem a ténylegesen elemi csapást elszenvedő területen bekövetkezett terméskiesés arányát vehessék figyelembe a termelők. Azoknak a termelőknek, akik földjeit azért árasztotta el a víz, mert egyes települések megmentése érdekében átvágták a gátakat, teljes kártérítésben és ne kárenyhítésben részesítse a kormány.

Az elemi károk miatt nem csak a termelők, hanem az őket finanszírozó élelmiszeripari cégek és az integrátorok is nehéz helyzetbe kerültek, ezért számukra kedvezményes forgóeszköz hitelt kellene biztosítani. Ahogy a termelőknek az Magyar Fejlesztési Bankon (MFB) keresztül nagyjából 100 milliárd forint forrással kedvezményes kamatozású hitelt kellene biztosítani.
Szintén központi segítség lehetne, ha a kormány az állami földek után elengedné, vagy mérsékelné a bérleti díjakat.

Azoknak a termelőknek, akiknek legalább 50 százaléknyi kára keletkezett a vállalt uniós pályázataik megvalósításának határidejét egy évvel hosszabbítsák meg. Nem utolsó sorban kormányzati intézkedésekkel kell megvédeni azokat a termelőket, akik önhibájukon kívül képtelenek teljesíteni korábban szerződésben vállalt kötelezettségüket és most perekre számíthatnak – szögezte le Kun Mihály.

Hosszabb távon valósíthatóak meg azok a javaslatok, melyek többek között a kárenyhítési rendszer átalakítását szorgalmazzák. Olyan hibákat kell kiküszöbölni, mint például azt, hogy most a 250 főnél többet foglalkoztató üzemek nem is lehetnek tagjai a kárenyhítési alapnak, így sem befizetni nem tudnak, sem annak juttatásaiból képtelenek részesedni. A Magyar Agrárkamara támogatja a kormány szándékát, mely szerint speciális agrárbankot kellene létrehozni az ágazat finanszírozására. Az uniós agrárpolitikát érinti, hogy közösségi szintű kockázati alapokat kellene létrehozni, el kell érni, hogy a tenger nélküli országok számára fuvarköltség-támogatást adjon Brüsszel. A magyar elnökség alatt uniós szintű vízgazdálkodási fejlesztési programot kellene kidolgozni.