Ki érti jól a tojásszabályt?

Ellentmondásos információk bukkannak felszínre a kolontári tojás-üggyel kapcsolatban. Ahogyan azt korábban a Szabad Föld Online is megírta, Kolontáron a vörösiszap miatt nem tudott átvenni egy jelöletlen tojásokat tartalmazó importszállítmányt egy tojáscsomagolót és -feldolgozót működtető vállalkozó. A beszállító másoknak próbálta meg értékesíteni a spanyol árut, így derült ki, hogy a tojásokon nincs jelölés. A Baromfi Terméktanács vizsgálatot kezdeményezett az ügyben, mert feltételezik: a kolontári vállalkozó átcímkézve, magyarként akarta eladni az importárut.

A Veszprém megyei Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal illetékesei szerdán meg is kezdték a vizsgálatot. Bár tájékoztatást csak jövő hétre ígértek, Péter Katalin, a hivatal élelmiszer-higiénikus főállatorvosa az Agromonitornak elárult néhány részletet az eddigi információkról. A főállatorvos úgy tudja, a jelöletlen tojásokat a vállalkozás tojáslé-készítő üzemében akarták felhasználni, ahol megengedett a jelöletlen tojások használata. Péter Katalin azt is elmondta: a korábbi ellenőrzések során sosem találtak szabálytalanságokat a kolontári vállalkozónál. A szakember szerint valószínű, hogy a spanyol szállítók, illetve hatóságok követtek el hibát az ügyben - amikor kiderült, hogy a szállítmányt nem tudják leszállítani, a beszállítóknak a spanyol felügyeleti szerveket, azoknak pedig a magyar hatóságokat kellett volna értesíteni. Ehelyett a beszállító e-mailben ajánlotta fel a jelöletlen tojásokat több magyar cégnek is, amik közül kettő értesítette a Baromfi Terméktanácsot.

Az ügyben az érintett kolontári vállalkozó is megszólalt, s az Agromonitornak megerősítette azt az információt, hogy a tojásokat a tojáslé-üzemben, szabályszerűen akarta felhasználni. Hozzátette ugyanakkor azt is: nem tudott arról, hogy jelöletlen tojásokat hozott a beszállítható, de lehetősége lett volna arra, hogy ennek láttán visszautasítsa a szállítmányt. Már csak ezért is tartja alaptalannak a vádakat, melyeket a konkurenciának tulajdonít. Mint mondta, az importtojás 10-15 százalékát kell visszautasítani jelölési hiányosságok miatt.

Nem ilyen egyértelmű a helyzet Földi Péter szerint. A Baromfi Terméktanács szaktanácsadója másképp ismeri a szabályozást: ő úgy tudja, hogy jelöletlen importtojást feldolgozni csak akkor lehet, ha a szállítást nem az eladó, hanem a feldolgozó intézi, a szállítójármű bérlését is ide számítva. Ráadásul feltétel, hogy a küldő és a fogadó ország megállapodást írjon alá a jelöletlen tojások importjáról. Ilyen megállapodása azonban hazánknak egyetlen más országgal sincs - állítja Földi. A szakember a Baromfi Terméktanáccsal együtt arra szeretné felhasználni az esetet, hogy felhívja a figyelmet: a magyar termelés lecsökkenésével, az import növekedésével vélhetően milliószámra érkezik a jelöletlen tojás hazánkba, melyek magyar termékként kerülnek a piacra. Hogy ez esetben is szabálytalanságról volt-e szó, az legkorábban a jövő héten derülhet ki, a két ellentétes állásfoglalásból azonban már valószínűsíthető, hogy jogszabály-értelmezési különbségek állnak az ügy hátterében.