A titok a tehénben van

Olyan baktériumok után kutakodtak az említett tudósok – egy új génszekvenálási technika segítségével --, amelyeknek a különleges enzimjei képesek hasznosítható anyagokká bontani a különben nehezen feltárható fűféléket. Amint a Science magazinnak elmondták, a mintákat egyenesen a szarvasmarha bendőjéből (wikilink) vették.

– Az ipar folyamatosan keresi a hatékonyabb biomassza-feltárási módokat, hiszen a biomassza lehet az alapja a megújuló energiaforrások új generációjának -- nyilatkozta Eddy Rubin, a kutatást végző intézménynek, az amerikai energiahivatal Joint Genome intézetének igazgatója. – A csapatunk és az együttműködő kutatók a mikroorganizmusok által a szarvasmarhában működtetett molekuláris „gépezetet” vizsgálja.

Rubin csapata egy viszonylag új módszert – a metagenomikát – alkalmazta: ennek az a különlegessége, hogy nemcsak egy organizmus, hanem egy életközösség génállományát képes feltérképezni. A kutatásban részt vett egy tehén is, amelynek sebészeti úton meglékelték a bendőjét, és így odabent végezhették a finom műszerek a vizsgálódást. Ha megtalálják azt az enzimet, amely a kérődzők bendőjében baktériumok tevékenységét oly hatékonnyá teszik, azzal sokkal könnyebbé tehetnék a bioüzemanyagok előállítását prérifűből meg egyéb olyan növényekből, amelyek olyan helyen is megteremnek, ahol az élelmiszer-növények nem élnek meg. A baktériumok által évmilliók által kifejlesztett módszerek megismerésére és hasznosítására éppen ezért nagy szükség volna – kérdés, hogy a mikrobák átadják-e nekünk a titkukat.