Vidékstratégia: leépül a mezőgazdaság!

A Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció tervezete, mely alkotóinak szándéka szerint iránytűként szolgálna a következő 10 év vidékstratégiájának meghatározásához, éppen ellentétes irányba navigálná a hazai mezőgazdaságot, mint amerre a közös agrárpolitika és a világpiac tart – állapítja meg a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) a Szabad Föld Online-hoz eljuttatott elemzésében.

A MOSZ úgy látja, hogy a koncepció sok esetben nem számol a realitásokkal, több vonatkozásban nincs szinkronban a kormányprogramban, konvergencia programban, Széll Kálmán tervben foglaltakkal (pl. termelés és GDP növelés, versenyképesség javítása, legális foglalkoztatás bővítése stb.) sem.

Nem vitatva a környezet és tájgazdálkodás fontosságát, a MOSZ - az Európai Bizottsághoz hasonlóan – alapelvnek tekinti, hogy a mezőgazdaság elsődleges feladata a lakosság megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerrel történő ellátása. Álláspontja szerint nem lehet úgy - az agrárgazdaságot is magába foglaló - koncepciót készíteni, hogy az csak érintőlegesen foglalkozzon az árutermelés felét, az állattenyésztési kibocsátás kétharmadát adó, kis és közepes vállalkozásnak minősülő társas gazdaságokkal. A MOSZ elutasítja ezt a „féllábas”, az ágazat szereplőit szembe állító megközelítést. A magyar mezőgazdaság duális szerkezetű, melyben meg van a helye és szerepe az önellátó gazdaságoknak, őstermelőknek, családi gazdálkodóknak, kis és közepes vállalkozásoknak is. Egyértelművé kell tenni, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások ugyanolyan jogú szereplői a stratégiának, mint az egyéni/családi gazdálkodók.

A koncepció megvalósulása az érdekképviselet álláspontja szerint az agrártermelés csökkenéséhez, a vidék népességmegtartó képességének romlásához, a legális foglalkoztatás visszaszorulásához és így az ágazat közteherviselésben vállalt szerepének további csökkenéséhez vezetne. Holott a vidék felemelkedéséhez a legális foglalkoztatás növelésén keresztül vezet az út, ami csak az egymás mellett működő gazdálkodási formák együttműködése, közös tevékenysége révén valósulhat meg.

Valós társadalmi konszenzus csak úgy jöhet létre, ha annak az árutermelő, hazai munkaerőt foglalkoztató, magyar terméket előállító mezőgazdasági kis és közepes vállalkozások is részesei – állapítja meg az elemzés.