Hátrányban a magyar méhészek: nincs egységes uniós mézszabályozás

Tabajdi Csaba előadásában kitért a méz élelmiszerbiztonsági szabályozásának visszásságaira. "Tarthatatlan az állapot, hogy az Uniónak nincs egységes szabályozása a mézben megengedett antibiotikum tartalomra vonatkozóan. Az a méz például, ami Magyarországon "szennyezett és megsemmisítendő", az Németországban vagy Olaszországban problémamentesen forgalmazható. Ez olyan akadályt jelent a méhészeti termékek uniós kereskedelmében, amit sürgősen orvosolni kell! Szükséges ezen kívül a "Méz Irányelv" (2001/110/EK) felül vizsgálata, mert az jelenleg nem szabályozza a méz több fontos minőségi paraméterét."

"Sajnálatos, hogy a méhészek nem használják ki megfelelően az Európai minőségi rendszerek nyújtotta lehetőségeket. Európában mindössze tíz mézre vonatkozó oltalom alatt álló eredet megjelölés (OEM) és oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) van bejegyezve. Összehasonlítva a más élelmiszertermékekkel, ez a szám nagyon alacsony. Bátorítani kell a termelői szervezeteket, hogy éljenek a minőségi rendszerek nyújtotta előnyökkel" - vélekedett Tabajdi.

A képviselő jelentésében szorgalmazta, hogy az EU Biodiverzitás Stratégia céljainak szellemében az agrárkörnyezetvédelmi programok 2014-től fokozottan támogassák a "beporzóbarát" gyepek és táblaszegélyek létesítését, valamint az olyan növényfajták és vetésforgók alkalmazását, amelyek biztosítják a méhek változatos táplálkozását. Ezen kívül felvetette annak lehetőségét, hogy a méhek téli táplálására szánt cukrot sorolják "ipari cukor" kategóriába, hogy így az kedvezőbb áron legyen elérhető a méhészek számára.