Itt a magyarázata az eperbotránynak!

Az import eper akár 40 százalékkal is olcsóbb, így nem véletlen, hogy az idén szinte minden kereskedő spanyol, görög és olasz eperrel üzletel. Gyakran úgy, hogy magyarként tünteti fel a gyengébb minőségű import terméket. Ez ellen az agrártárca hetekkel ezelőtt – sok magyar primőrtermelőt is nehéz helyzetbe hozva – kampányba kezdett, mondván, magyar eper még nem lehet a piacon. Ellenőrzések is vannak, de kevés a szakember, így a piacon szinte alig rizikózva lehet csalni.

- Ennél azonban vélhetően idén is jóval több epret adnak majd el magyar áruként. Nem az importtal van bajunk, hanem azzal, hogy a drágábban eladható magyar termés helyett importárut árulnak magyarként, ez pedig a fogyasztók megtévesztése − mondta a Napi Gazdaságnak Csizmadia György, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet gyümölcstermelői főbizottságának elnöke. Tapasztalataik szerint bár idén nagyobb figyelmet fordítanak a hatóságok a piacok ellenőrzésére, sőt a VM a szezonkezdetkor figyelemfelhívó kampányba kezdett, ennek alig van foganatja − a hatóságok működési forrás hiányában egyre kevesebbszer jutnak ki a piacokra ellenőrizni, az utak menti árusok számonkérésére pedig szinte nincs is kapacitás.

Évek óta változatlan a hazai szamóca-termőterület nagysága − hektáronként legkevesebb 3 millió forintos önköltség mutatkozik. Időjárástól, technológiától függően 6-7 ezer tonna között változik az évente megtermelt hazai gyümölcs mennyisége. (Idén a tavaszi fagy megtizedelte a termést a szabadföldi szamócaültetvényeken − Fejér megyében szinte teljesen elfagyott az első virágzás.)

Egyébként nem csak a kisebb termőterület, hanem a fajta, a technológia és az időjárási körülmények is magyarázatot ad arra, miért sokkal drágább a hazai szamóca. A szakember szerint az itthon használt fajták 30 dekát teremnek tövenként, míg például a spanyoloké akár 1 kilót is, tehát háromszor többet.