Gazdaság: tavaly megismételtük a 2012. évi rekordot!

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára a magyar agrár-külkereskedelemre vonatkozó adatokat ismertetve elmondta, hogy az agrárimport 2013-ban gyakorlatilag az előző évi szinten mozgott: 4,5 milliárd euró volt. A mintegy 3,6 milliárd eurós agrártöbblet a nemzetgazdaság külkereskedelmi aktívumának több mint a felét adta a múlt évben - tette hozzá. A múlt évi agrárexport belső szerkezete is kedvezően alakult: a feldolgozatlan alapanyagok aránya a kivitelben csökkent, míg az elsődlegesen feldolgozott (félkész), valamint a másodlagosan feldolgozott (kész) termékek aránya nőtt. Ezt a pozitív irányú elmozdulást nem csupán az alapanyagok forgalmának visszaesése, hanem a feldolgozott termékek dinamikusan növekvő kivitele eredményezte. Jelentősen nőtt az elsődlegesen (36 millió euróval, +1,4%) és a másodlagosan feldolgozott termékek (389 millió euróval +15,6%) forgalma 2013-ban.

A 2012-es aszály miatt alacsonyabb exportárualap miatt csökkent ugyan a gabona (13 százalékkal) és az olajos magvak (30 százalékkal) kivitele, emelkedett viszont a félkész- illetve a késztermékek kivitelének értéke, így nőtt a tejtermékek (21 százalékkal), a méz (35 százalékkal), az állati és növényi zsírok, olajok (15 százalékkal) kivitele, de többet exportált Magyarország cukrászati termékekből (22 százalékkal), állati takarmányokból (22 százalékkal), valamint italokból - szeszből és ecetből - (28 százalékkal) is. A késztermékek aránya az agrárkivitelben a 2010-es 32 százalékról a múlt évben 36 százalékra emelkedett. A félkész-termékek aránya a 2010-es 30 százalékkal szemben 2013-ban 32 százalékot tett ki, az alapanyagoké a 2010-es 38-ról 32 százalékra csökkent.

A magyar agrárexport legnagyobb felvevő piaca az Európai Unió, ahová a kivitel 86 százaléka irányul. A legnagyobb partnerország Németország, Románia, Ausztria, Olaszország és Szlovákia, ezen öt ország részesedése a magyar agrárkivitelből eléri az 52 százalékot. Emellett jelentősen - mintegy 25 százalékkal - nőtt az Oroszországba irányuló magyar agrárexport is.

Czerván György szerint a múlt év megmutatta, hogy a mezőgazdaság nagymértékben járulhat hozzá az ország GDP-növekedéséhez. Tavaly az első negyedévben a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás, valamint a halászat 6,3, a második negyedévben 25,9, a harmadik negyedévben 28,1, a negyedik negyedévben 22,2 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest. Ez éves szinten 22 százalékos növekedést jelentett az előző évhez viszonyítva. Magyarországon tavaly a GDP 1,1 százalékkal nőtt, amiből a mezőgazdaság 0,9 százalékponttal részesedett. Az ágazat részesedése a bruttó hozzáadott értékből az előző évi 4,7 százalékról, 4,8 százalékra emelkedett, míg a 2010-es részesedést 1,2 százalékponttal haladta meg. Az államtitkár kiemelte, hogy az ágazat teljesítményének alakulásában kisebb része volt az időjárásnak, mint azt többen vélelmezik. Az időjárás jobb volt ugyan az előző évinél, de nem volt kiugróan kedvező, viszont a gazdák sokat dolgoztak az eredményekért - fűzte hozzá.

A mezőgazdasági beruházások a múlt évben 259 milliárd forintra nőttek, volumenük a nemzetgazdasági mértéket - 7,2 százalékot - meghaladóan 9,3 százalékkal bővült. A mezőgazdasági beruházások értéke 2010-2013. között 50 milliárd forinttal, volumene 15 százalékkal nőtt. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 2013-ban 193 ezer volt, amely 21 ezerrel - 12 százalékkal - haladta meg a 2010-es szintet.