Hihetetlen bírósági döntés!

A Hungerit baromfifeldolgozó 2012 áprilisában indított polgári pert a Négy Mancs Alapítvány ellen a Fővárosi Törvényszéken, jó hírnév megsértése miatt, mivel álláspontja szerint a civil szervezet évek óta sokmilliárdos károkat okozó lejárató kampányt folytat ellene. A Hungerit keresete szerint a civil szervezet azzal, hogy a liba- és kacsatömés, illetve tolltépés kapcsán állatkínzással hozta összefüggésbe a céget és bojkottot hirdetett ellene, óriási veszteségeket okozott a felperesnek a nyugat-európai piacokon. A Hungerit eleinte jelképes, 100 forintos kártérítési összeget és közérdekű bírság kiszabását követelte. Mivel a kártérítési összeget a bíróság komolytalannak ítélte, tavaly megváltoztatta azt és már több mint 400 millió forintot követel az alapítványtól.

A Négy Mancs – Alapítvány az Állatokért bécsi székhelyű nemzetközi civil szervezet 2007 decemberében indított kampányt a liba- és kacsatömés ellen. A Hungerit, mint Magyarország legnagyobb hízott libamájat előállító vállalkozása, ekkor felkerült a feketelistájára, a liba- és kacsafogyasztás szempontjából legfontosabb német és osztrák láncok pedig beszüntették kereskedelmi kapcsolataikat a magyar céggel. Több tízezer magyar család megélhetését lehetetlenítették el és több milliárdos kárt okoztak a magyar baromfitenyésztőknek.

E tények ellenére a bíró szerint az alapítvány véleményt fogalmazott meg a felperesről, ami nem sértette a jó hírnevet. A törvény szerint a jó hírnevet ugyanis az sérti meg, aki másra vonatkozó, sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel. Ezzel szemben az ügyben a tényállítás nem valósult meg, mivel az alperes civil szervezet saját véleményét nyilvánította ki, amikor kampányt indított a liba- és kacsatömés, illetve tollfosztás ellen - fejtette ki a bíró. A bíró hangsúlyozta: a kampány egy álláspont kifejezésre juttatása, azt nem lehet tényállításnak felfogni. (Más kérdés, és ezt a bíróság ezek szerint nem mérlegelte, hogy a véleménynyilvánítás és fel nem tárt más ráhatás következtében az egész osztrák és német kiskereskedelem megszüntette a magyar hízott libatermékek forgalmazását, amivel milliárdos kárt okozott.)

A bíróság szerint az egyetlen konkrét tényállításnak felfogható dolog a Négy Mancs honlapján megjelent feketelista volt. Azonban az alapítvány a feketelistával csak az alapszabályból levezethető célját, az állatvédelmet, állatkínzás megakadályozását valósította meg – fejtette ki a törvényszék, hozzátéve: ezt is az alperes vélemény nyilvánításának tekintette. A bíró rámutatott: nem volt olyan jogszabály, ami tiltotta volna a felperesi tevékenységet - a libatömést - így nem lehet kimondani tényként azt sem, hogy állatkínzást valósít meg a felperes.

Az elsőfokú ítélet szerint a baromfifeldolgozó köteles a több mint 30 millió forint perköltséget, továbbá tolmácsdíjat fizetni. A mintegy három éve húzódó ügyben most meghozott ítélet ellen 15 napon belül lehet fellebbezni a Fővárosi Ítélőtáblánál. A Hungerit jogi képviselője az MTI érdeklődésére elmondta, valószínűleg fellebbeznek.