Orosz embargó: lemaradtak-e a magyar kertészek a kártérítésről?

Az ügyről közleményt adott ki a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH). Eszerint az Európai Bizottság augusztus 30-án (szombaton) megjelent rendeletével az egyes gyümölcs- és zöldségfélék termelőinek nyújtandó rendkívüli és ideiglenes támogatási intézkedéseket nyitott meg – 125 millió eurós keretösszeggel – az orosz importkorlátozással érintett termelők megsegítése érdekében. Magyarország már az intézkedési javaslat tárgyalása során jelezte, hogy magasabb keretösszeg lenne indokolt.

Szeptember 5-én a Bizottság tájékoztatta a tagállamokat, hogy számtalan helytelen előzetes igénylés érkezett be, amelyek a kiadott jogszabály nem megfelelő értelmezéséből fakadó hibákat tartalmaztak, egyben kérte a tagállamokat, hogy korrigálják azokat. Szeptember 10-én Dacian Ciolos mezőgazdasági biztos sajtóközleményben jelentette be, hogy a rendkívüli intézkedés végrehajtását felfüggesztették a tagállamok által leadott aránytalanul magas előzetes igények miatt. ( Lengyelország a kérvények 87 százalékát nyújtotta be.)  Az előzetes igények összessége többszörösen meghaladta az EU átlagos éves orosz exportját. Az eredeti célkitűzéseinek elérése érdekében a Bizottság rövidesen javaslatokat terjeszt elő a rendkívüli intézkedések folytatására.

A bizottsági közleményeket követően Magyarország haladéktalanul az EU Mezőgazdasági Különbizottsága napirendjére kérte az ügy tárgyalását annak érdekében, hogy a szükséges nagyságú források átlátható és felelős felhasználása ténylegesen megvalósuljon, és a kitűzött célok elérésére valóban alkalmas eszköz kerüljön bevezetésre. Az európai jogszabály végrehajtásához szükséges magyar rendelet - a kormány szerint - soron kívül megjelent, azonban az intézkedésre igen alacsony részvételi szándék mutatkozott, mindössze 226 jelentkező adott be előzetes igénylést.

Marek Sawicki lengyel mezőgazdasági miniszter erre reagálva úgy nyilatkozott, hogy már júliusban arra figyelmeztette az uniós tisztségviselőket, nem elegendő a kártérítési keret. A kártérítésre elvileg jogosult, mintegy 200 ezer lengyel termelő közül csak „tizenvalahány ezer” pályázott a miniszter szerint, és az általuk kért 176 millió euró már önmagában meghaladja az uniós keretet. A miniszter 300-400 millió eurós alapot tartana elegendőnek.