Az utolsó napokban vagyunk

A varasodás, a monília, a különféle levélbetegségek az ültetvényeket károsították. Tavasszal az ország minden tájékán monília fertőzte még a babarózsát, az aranyvesszőt is, ezért ezekről se feledkezzünk meg, s a rózsákat se hagyjuk ki. A málna-, ribizke-, egres-, szeder- és eperfélék sem maradhatnak ki.

Az idei a gombák éve: az elmaradt téli hidegtől kezdve szinte minden évszak a növényi kártevők és kórokozók kedvére alakult.

Ezért felelőtlen, aki most nem permetezi le a növényeit, nem gyűjti össze és nem égeti el a lombot. Az őszi védekezés, a tél hidege és a tavaszi lemosózás együtt ad esélyt arra, hogy a lehető legkisebb mértékűre csökkentsük a kórokozók és kártevők számát a következő tavaszra. Ha nem tesszük meg, szinte biztos, hogy már a virágzáskor erős fertőzéssel számolhatunk.

De még mielőtt permeteznénk, érdemes az év közben elhalt gallyakat levágni. Közben mindig fertőtlenítsük a metszőollót, ágvágót, fűrészt, kést 70%-os alkohollal vagy hypós, netán hipermangános oldattal. A nagyobb ágak levágása után a sebfelületeket kezeljük fagéllel. A lehullott lombot szedjük fel, mert a gombák nagy része ezek felületén telel át. A legjobb a felgyülemlett avart, ágakat elégetni. Ezután jöhet a lemosózás, amit 5 fok feletti hőmérsékletnél és száraz időben érdemes elvégezni, hogy a hatóanyag rászáradjon az ágakra, vesszőkre, fatörzsekre. Nem érdemes spórolni a növényvédő szerrel, ilyenkor a lehető legmagasabb koncentrátumban és dózisban juttassuk ki a permetlevet. Éppen azért nevezzük lemosózásnak, hogy a sok permetlével szó szerint lemossuk a fáinkat.

Hogy melyik szert választjuk, szinte mindegy, a lényeg, hogy legyen benne réz, kén és valamilyen olaj. Ez utóbbi az áttelelő petéket, lárvákat, rovarokat fojtja meg, míg az előbbiek a gombák, baktériumok ellen hatnak, de azért nem árt tudni, hogy a kén egyes tetveket, rovarokat is gyérít.