Ötödére esett a földforgalom

A NAK Tolna megyei szervezete arról tájékoztatta az MTI-t, hogy tavaly május 1-je óta a Tolna megyei elnökség 1144 termőföld-adásvételi szerződést bírált el, és küldött állásfoglalást a mezőgazdasági igazgatási szerv - földhivatal - részére. Az adásvétellel érintett területek átlagos nagysága nem érte el a 2,5 fél hektárt, és felerészben volt szántó művelési ágú. A Tolna Megyei Földhivatal adatai szerint a földforgalmi törvény életbe lépését megelőző egy évben összesen 5342 termőföld-tulajdonjog átruházási szerződést nyújtottak be adásvétel, csere, ajándékozás jogcímen a megye földhivatalaihoz. A szerződések alapján összesen 6730 hektár, 90 százalékban szántó művelési ágú terület cserélt gazdát.
Hadházy Árpád, a NAK Tolna megyei elnöke arról számolt be, hogy az adásvételi szerződések kifüggesztésének 60 napos időtartama alatt 54 esetben, az összes szerződés 4,7 százalékában jelentkezett elővásárlásra jogosult. A települési agrárbizottságok az összes adásvétel 2,6 százalékában, 30 szerződés elbírálása során hoztak elutasító állásfoglalást. Az elutasító állásfoglalások ellen az érintettek 8 esetben éltek kifogással az illetékes helyi önkormányzat felé, a kifogások elbírálása során pedig az illetékes önkormányzat képviselő-testülete 3 esetben megváltoztatta, 5 esetben pedig helyben hagyta az elnökségi állásfoglalást.

A kifogások elbírálása során az illetékes önkormányzat képviselő-testülete egy esetben sem állapított meg jogsértést a NAK megyei elnökségének eljárása kapcsán - jegyezte meg az elnök. Véleménye szerint a földforgalom csökkenése részben a hosszabb adásvételi folyamattal magyarázható; az esetleges jogorvoslatig - azaz a helyi képviselő-testülethez benyújtható kifogásig - öt hónap telik el.

A települési agrárbizottságok jellemzően a magas vételi ár, illetve a befektetési célú földvásárlás címén hoztak elutasító állásfoglalást. A magas ár megítélése településenként változhat - jegyezte meg, példaként említve, hogy az egyik elutasított szerződés esetében egy szőlőterületet 3,5 millió forintos áron értékesítettek volna a tolnai borvidéken, amit a települési agrárbizottság magasnak ítélt, de a helyi képviselő-testület elfogadhatónak tartott. A szántóterületek jellemzően 1,2-1,8 millió forintért cseréltek gazdát, ami nem tér el a törvény hatályba lépése előtti árszinttől. Vagyis a korábbi évi 10-15 százalékos áremelkedés megállt, nem szolgálva a földtulajdonosok érdekeit, viszont segítve a vevőkét.