178 ezren jelentkeztek be 400 milliárdért

A támogatási jogcímekre való bejelentkezés - hasonlóan az elmúlt évekhez - az idén is 100 százalékos mértékben elektronikusan történt. Az MVH elnöke Gyuricza Csaba közölte: a június 16-i határidő jogvesztő volt, azaz támogatási kérelmeket már sem szankciómentesen, sem szankciókkal sújtva nem lehet benyújtani, illetve módosítani. Az idei év sajátos volt a támogatási rendszer változása szempontjából, mivel a jogcímstruktúra módosult, egyrészt megszűntek egyes támogatási jogcímek (például a különleges rizs-, illetve az elkülönített cukortámogatás), másrészt új jogcímekre lehetett támogatást kérni az uniós Közös Agrárpolitikában (KAP) végrehajtott reformok nyomán (zöldítés vagy a termeléshez kötött támogatások).

Gyuricza Csaba a támogatási lehetőségek újdonságai között említette a zöldítést, amely környezet- és éghajlatvédelmi intézkedés. A húszféle zöldítési komponens közül a magyar gazdák között a legnépszerűbb az ugaroltatás (a földek parlagon hagyása), a másodvetések és a nitrogénmegkötő növények (például borsó, herefélék) termesztése volt. Ezek tették ki a zöldítésre kijelölt területek mintegy 90 százalékát, ami hozzávetőleg 500 ezer hektárt jelent. Emellett új elem volt a fiatalgazda-támogatás, amivel akár évi mintegy kétmillió forint többletforráshoz, pótlólagos támogatáshoz juthat a fiatal gazdálkodó. Továbbá a kistermelők egyszerűsített támogatása is új elem, erre a jogcímre még augusztus 15-ig lehet jelentkezni. De a kérelmezők több mint egyharmada már most ezen a jogcímen igényelt támogatást - mondta az MVH elnöke. Egy gazdálkodó az idén egy hektárra mintegy 70 ezer forint alaptámogatást kaphat, ami, ha például szóját termeszt, a különböző kiegészítő támogatásokkal együtt akár elérheti a 120-130 ezer forintot is hektáronként.