Japán és Kína miatt drágul a magyar disznó

Hihetetlen, de a magyar sertéskivitel 46 százaléka megy Japánba, Kínába és Tajvanba. Értékesebb húsrészek indulnak a távoli piacra, fóliázva és természetesen lefagyasztva. Egész Európa ezt a piacot vette célba, miután az oroszok lehúzták a rolót és élelmiszer-embargót vezettek be lassan négy éve.

GazdanetO. Horváth György2017. 01. 19. csütörtök2017. 01. 19.

Kép: disznó sertés etetés csöves takarmány kukorica hízlalás táp 2011 10 02 Fotó: Kállai Márton

Japán és Kína miatt drágul a magyar disznó
disznó sertés etetés csöves takarmány kukorica hízlalás táp 2011 10 02 Fotó: Kállai Márton

Idén az első héten 484 forintra emelkedett az élő sertés kilójának termelői ára, amely 21 százalékkal magasabb az előző évinél. Japán a legfontosabb sertéshús-piacunkká lépett elő. Összességében nem nőtt a sertéshús-kivitel, s a termelés sem csökkent érzékelhetően, mégis emelkedett a hízók termelői ára. Mindez azért meglepő, mert a szaktárca azzal magyarázta korábban a termelői árak emelkedését, hogy megugrott az ázsiai kivitel. Ami egyébként igaz, hiszen valóban ugrott a kínai és a japán export, ám ez önmagában nem befolyásolhatta a drágulást, hiszen a kivitel mennyisége összességében nem nőtt.

- Az orosz embargóval az unió sertéshús-exportpiacának 20-25 százaléka esett ki, s ez lenyomta a belpiaci árakat. Egy-másfél év elteltével viszont az olyan nagy termelők, mint Dánia, Hollandia és Németország, kiváltották az orosz piacot, elsősorban kínai kivitellel, vagyis a túlkínálat lényegében elhajózott Ázsiába. Emellett a piac termelési oldala is korrigált, a kocaállomány az országok többségében egy-két százalékkal csökkent” – mondta a Világgazdaság megkeresésére Éder Tamás.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős országos alelnöke szerint e két tényező eredőjeként indultak emelkedésnek a sertésárak. Miután a magyar árak gyakorlatilag rögzítve vannak az uniós, s ezen belül is főként a német árakhoz, e tendenciát a hazai piac is lekövette. Csak pár százalékos eltérés szokott lenni a kettő között, ami a szállítási költségből adódik.

Az ázsiai piac egyébként valóban felértékelődött – mondta Éder Tamás. A húsfélék exportbevételének közel 70 százalékát az unió belső piacán értük el, de a sertéshús esetében ez az arány csak 58 százalék volt tavaly az első háromnegyed évben. A három évvel ezelőtti azonos időszakban az ázsiai sertéshús-kivitel az exportértéknek még csak a 26 százalékát adta, 2015-ben már 40 százalékot tett ki, tavaly pedig elérte a 45 százalékot.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet szerint a legfontosabb sertéshús-piacunk Japán, amelynek részesedése a teljes exportárbevételből 24 százalék volt. Utána Románia és Olaszország következik 16, illetve 13 százalékkal, majd Kína 12 százalékos, Tajvan 7 százalékos részesedéssel. A sertéshús további fontos piacai Spanyolország, Horvátország és Szerbia exportpiacunkká vált, s a kínai is nagyot nőtt arányaiban, de viszonylag alacsony szintről – mutatott rá Éder Tamás. Elmondása szerint Japánba alapvetően fagyasztott tőkehúst tudunk exportálni, a helyi igényeknek megfelelően kikészített és fagyasztott, zsugorfóliázott termékek a kelendőek. Ezen igények kielégítésére és a piacra kerülésre nagyon sokat fordított az elmúlt hat-nyolc évben két-három hazai cég, s ennek most érik be a gyümölcse. A felvázolt piaci összefüggések miatt a vágósertés vágóhídi belépési ára idén az év elején 21 százalékkal volt magasabb, mint 2016-ban, vagyis 399 forintról kilónként 484 forintra emelkedett.