Ereszt a földlufi

Ez lett az első olyan év, amikor más tényező nem befolyásolta a termőföld piacát, csak a szabályozás, illetve a kereslet-kínálat.

Tavaly a területet nézve megdöbbentő mértékben, 70%-kal esett vissza a földforgalom. Az adásvételek számában 31%-os mérséklődés tapasztalható, vagyis sokkal kevesebben és jóval kisebb területeket adtak-vettek, mint egy évvel korábban. Persze 2016 nem tekinthető szokásos évnek, hiszen az állami földárverések megbolygatták a viszonyokat: 180 ezer hektár kelt el, számos nagy területet kínáltak, sokan jutottak földhöz, s a licitek is felverték az árakat. Tavaly már nem történt állami területre árverezés, „csak” a piac működött: így a megelőző évi 56 ezerről 39 ezerre csökkent az adásvételek száma, míg az értékesített terület 50 ezer hektárra szűkült.

Az OTP elemzése szerint az árak ennek ellenére tovább nőttek: a szántó 10%-kal, az átlag 6%-ot tett ki. A 2016-os hektáronként 1,135 millió forintról tavaly 1,199 millióra nőtt az eladott termőföldek átlagos hektárára. A legjobban (25%-kal) Békés megye drágult, ugyanakkor Pest megyében és négy dunántúli megyében (Győr-Moson Sopron, Somogy, Vas és Zala) 3–8% közötti mértékben csökkentek az árak egy év alatt.

A kisebb számok mögött lapunk szerint több dolog húzódik meg. A jogszabályok erősen korlátozzák a vevők körét, de megkötik a kevesebb eladó kezét is. Másrészt az előző évben számosan nagyon kiköltekeztek, igen sok földet vettek – akár hitelek felvétele mellett is.

Egy hektár 2010-ben vásárolt termőföld átlagosan 125%-kal növelte az értékét 2017-re, míg ugyanennyi idő alatt egy átlagos lakás „csak” a harmadával drágult – derül ki az elemzésből.