Jó a meleg, de még kell a fagy

Persze március első napjáig még rendszeresen előfordulnak a reggeli fagyok, de nagy, egész napra kiterjedő lehűlés már nem várható. Hogy aztán a március mit hoz, az kérdés, tavaly például nagy hóval, két hétig tartó erős fagyokkal köszöntött ránk a tavasz.

Tehát lassan, nagyon lassan, de éled a természet. A napközbeni 5–8 fokos melegben már most elindult a fűfélék fejlődése, így a határban a gabonák is kezdenek éledezni. A túl gyors, nem hiányzó ébredést viszont a rendre elkövetkező hajnali enyhe fagyok gátolják. Egyébként rá is fér az erősödés a gabonára, mivel a tavaly őszi aszály miatt lassan, vontatottan keltek, fejlődtek a búza- és árpatáblákon a növények. Az akkori csapadékelosztásnak megfelelően a Dunántúlon jobb a helyzet, az Alföld egyes részein gyenge az állomány állapota. Főként az úgynevezett bokrosodás folyamata ilyen. Lényege, hogy egy magból előbb egyleveles állapotú növényke fejlődik, amely később már több tövet hoz, fejleszti a gyökerét, illetve a levéltömeget. Később a bokrosodás mértékétől függő számban hoz újabb leveles hajtást és azon kalászt. Az enyhébb tél miatt attól félnek a mezőgazdászok, hogy a kártevők is nagy számban teleltek át. Ezek egyrészt közvetlen módon károsíthatják a kelést, másrészt vírusokat, gombákat hordozhatnak növényről növényre. Emiatt az idén már kora tavasszal nagyon oda kell figyelni a növényvédelmi munkákra. Sok szakember a termésbecslést is megkockáztatta, mondván, a gyengén fejlett területeken nem várható a tavalyihoz hasonló jó termés. Így sokan már most azt rebesgetik, hogy az ország egészében az idén nem lesz meg az 5 millió tonnás őszibúza-termés.

Gőzerővel dolgoznak az ültetvényekben: minden gyümölcsfélét és a nagyüzemi szőlőtelepítéseket is metszik, elindult a gyomirtás, sőt néhol a melegebb napokon a permetezőgépek is munkában láthatók.

NÉMETH ANDRÁS PÉTER FELVÉTELE