Meggypiaci kérdések, bizonytalan válaszok

Szélsőségesen ingadozik a meggy termése és ára. Magyarországon – az időjárástól függően – az éves mennyiség 30 és 120 ezer tonna, az ár kilónként 50 és 280 forint között ingadozik. Ilyen körülmények között nem lehet pontosan tervezni, csak utólag derül ki, mi mennyi – mondta Apáti Ferenc, a FruitVeb Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke Kecelen, az idei meggyfesztiválon. Pedig elképesztő technológiai újítások terjednek a meggytermelésben is. Biostimulátorok, folyékony növénykondicionálók, levélen és gyökéren keresztül felszívódó, a fotoszintézist segítő aminosavak, hal, nyúl és csirke melléktermékeiből összeállított tápanyagok, a kombájnos termésrázást megkönnyítő szárgyöngítő vegyszerek szerepeltek az előadásokban. Ám mindez kevés, ha feldolgozói és piaci oldalról nem elég hatékony az ágazat.

A MEGGYFA „DÖNTÉSE”. Miként lehetséges, hogy az idén – a világszínvonalú technológia ellenére – a profi meggytermelőknél is egészen az érésig szóródik a termés? Varga Szabolcs szaktanácsadó szerint a növény „tudja”, hogy mennyi termést képes megtartani és mennyit kell eldobnia az adott időjárási körülmények között. Nem tudunk róla eleget ahhoz, hogy „felülbíráljuk” e „döntését”. A különféle biostimulátorok legfeljebb támogatni képesek abban, hogy minél több termést tartson meg, ám ezek minden fajtánál és talajnál kicsit eltérően működnek.

Nem sok szereplője van az európai meggypiacnak. A legnagyobb fogyasztó Németország: ott már alig termelnek, és a fogyasztás is visszaszorulóban, de még mindig számottevő mennyiséget adnak el meggybefőttből. A magyar meggyből pedig leginkább befőttet készítenek, ami azonban a meggylé és a fagyasztott meggy mellett háttérbe szorulóban van. Az európai agrárium feltörekvő „meggycsillaga” a lengyel mezőgazdaság: nő a termelés és a feldolgozás, így képesek az üresedő német piacra betörni. A magyarok abban reménykedhetnek, hogy a lengyelek tőlünk is vásárolnak. De erre csak akkor kerül sor, ha nekik nem terem elegendő, s persze a profit nagyját akkor is ők teszik el. Magyarországon a friss meggy piaca szűk, nem is igazán látszik a statisztikákban. A meghatározó terméknek számító meggybefőttet gyártó konzervipar 130-140 forintot képes fizetni egy kiló meggyért. A termelők viszont egy eurót (mostani árfolyamon 320 forint körül) szeretnének kapni az árujukért. A szakemberek szerint ez irreális – míg a termelők szerint, ha 2011-ben adhattak ennyit a meggyért, akkor másik évben is tudnának.

Szintén szakmai véleményként hangzott el, hogy a magyar átlaghozam legalább 40 százalékkal alacsonyabb a lehetségesnél. A meteorológiai előrejelzésekben már lehetett látni – ami az esős, hűvös idő után következett – az átmenet nélkül berobbanó kánikulát. A meggynek amúgy is mindössze néhány hét az érési ideje, ha a nagy meleg miatt ez összecsúszik, akkor hirtelen dömpinget okoz a piacon. Juhos Csaba, a Meggyfesztivált szervező keceli Fresh Fruit Tész elnöke arról is beszélt, hogy az időjáráson és a kereslet-kínálat alakulásán túlmenően a spekuláció is szabályozza az árakat. Sok a nepper a piacon, vagyis látszólag nagy a kereslet. A spekulánsok azonban csak akkor adnak az árcentrumnál többet, ha busás profitot zsebelhetnek be, így viszont megzavarják a korrekt piaci kapcsolatokat.

Az ágazat számára kitörést jelenthetne a saját feldolgozás, a kreatív élelmiszer-készítmények előállítása. Ehhez azonban együtt kellene működniük a termelőknek, s nemcsak a termeléstechnológia, de a marketing fogásait sem ártana megismerniük. A felvetésre sokan ingatták a fejüket, hogy ez túlságosan sok munkával és kockázattal jár. A legjobb az volna, ha valaki garantálná az egyeurós kilónkénti árat, elvinné a termést, és aztán átutalná az árát.