Hol van már a régi, ízletes paradicsom?

E fajtáknak sajnos már rég leáldozott, a mai paradicsomok tulajdonságaira a nagyüzemi termesztés, valamint az áruházláncos kereskedés igényei vannak döntő hatással.

Ezért az a sok kemény húsú, kevésbé lédús paradicsom a piacon, ami tetszetős ugyan, de a régiek ízét meg sem közelíti. Mindez feltűnt a kutatóknak is, és vizsgálatba vontak mintegy 400 ilyen mai fajtát.

Kiderült, hogy az egyoldalú nemesítői törekvések (a tetszetős, piros szín, a jó szállíthatóság, pultállóság) áldoza­tává váltak az élvezeti értékek. A vizsgált paradicsomokban ugyanis gátolttá vált, és ezért visszaesett a ízletességet adó cukrok, savak, illatanyagok képződése.

Ezzel együtt a paradicsom az egyik legkedveltebb zöldsége a világnak, amit sokféle formában (még aszalva is) fogyaszthatunk. Mint a krumpli és a paprika, ez is dél-amerikai eredetű, trópusi hazájában évelő kúszónövény, a mérsékelt öv­ben termesztjük egyévesként. Számottevő hazai termesztése csak az 1880-as évektől indult a Budapest környéki kertekben.

Napjainkban az étkezési paradicsom 90-95 százaléka a piacra a növényházakból, fóliasátrak alól kerül, ahol folyamatosan nyomon követhető az igénye, fűteni, szellőztetni lehet a környezetet, ha szükséges, árnyékolni a sátrat, s így megvédeni a bogyókat az egyre gyakoribb napégéstől. Szabadföldön gyakorlatilag csak a konzervparadicsomot termesztik, gépi betakarítással.

Noha a kertekben döntően palántáról neveljük, érdemes megpróbálkozni helybe vetésével is, mert így ellenállóbb töveket kapunk, igaz, kicsit később kezdenek el teremni.

Táplál és véd

Az érett paradicsom jelentős mennyiségű C- és E-vitamint, karotint, szerves savakat és cukrot tartalmaz, az ásványi anyagok közül káliumtartalma kiemelkedő, de számottevő mennyiségben található benne kalcium és magnézium is. Likopintartalma révén jó hatással van az immunrendszerre, egyben védi a bőrt a káros UV-sugaraktól.