Számok, szabályok

 A fogatversenyeken három napon, három, gyakorlatilag azonos súllyal latba eső versenyszámban nyújtott teljesítmény alapján dől el a végeredmény. Nem volt ez mindig így, hiszen amikor a Nemzetközi Lovas Szövetség 1969-ben hivatalos lovasversenyei közé emelte a fogathajtást is, akkor a maratonhajtásnak sokkal nagyobb szerepe volt, mint például a díjhajtásnak. Ebben az időben némi túlzással egy fergeteges maratonnal meg lehetett nyerni az összetett versenyt is. A díjhajtás az idomítottság és a fegyelmezettség próbája. A fogatoknak lépés és ügetés jármódban különféle feladatokat kell végrehajtaniuk. Közben árgus szemekkel figyelnek a pontozóbírók, ezért is nevezik a díjhajtást a fogatversenyzés egyetlen szubjektív elemének. Ebben a számban a lovak, a hajtó és a segédhajtók, valamint a kocsi az egyes nemzetek stílusának és hagyományainak megfelelően díszes, "kiglancolt". A második nap a maraton, ami a lovak állóképességét s emellett ügyességét teszi próbára. A 15-20 kilométeres pálya általában öt szakaszból áll. Mindegyiken más-más a feladat: például a lépés szakaszon tartósan nem ügethet egyik ló sem. Az első négy szakaszon a hajtó mellett a fogatbíró ellenőrzi a feladatok szabályos végrehajtását, és ha kell, büntetőpontokkal sújtja a versenyzőt. A maraton befejező részén már a fogatbíró nélkül halad a fogat, s a számozott akadályok mindegyik kapuján át kell haladnia, minél rövidebb idő alatt.

{p} Néhány éve az akadályok nemcsak stabil rudakból állnak, hanem úgynevezett könnyen leüthető verőlécekkel is kombinálják azokat, nyilvánvalóan a finom technikai megoldásokat ösztönözve. A segédhajtók verseny közben büntetlenül nem szállhatnak le a fogatról. A maraton számban a lovakon speciális szerszám, különlegesen megerősített maratonhám feszül, mögöttük az egykori harci szekereket idéző maratonkocsi halad, ami szinte képtelen felakadni az akadályokban. A harmadik versenyszám az akadályhajtás. A pályát akkor teljesíti hibátlanul a fogat, ha a kocsi nyomtávolságánál harminc centivel szélesebb akadályokon (selybákon) fennmaradnak a teniszlabdák, és alapidőn belül célba ér. Egy-egy verőhibáért öt ponttal büntetik a versenyzőket, az alapidő túllépésének minden megkezdett másodpercéért is hibapont jár. Ha több fogat is hibátlan, akkor közöttük időre menő, olykor hajmeresztő tempójú összevetés dönti el az elsőséget. Ebben a versenyszámban a kocsi, a lovak szerszáma, valamint a hajtók és a segédhajtók ruházata a díjhajtáséhoz hasonlatos. Mindhárom számban eredményt hirdetnek, s a pontszámok összesítése után alakul ki egy-egy verseny végső sorrendje.