Gáz jön az ásott kutakból

A Bodzás környéki tíz falu is, bár kisebb, de hasonló gonddal küzd, ezért összefogtak. Ám a talajszerkezet vizsgálatára a hátrányos helyzetű kisfalvaknak nincs pénzük. A megyei közigazgatási hivatal javaslata alapján a tizenegy település a Belügyminisztériumtól kért segítséget. A szaktárca arra hivatkozott, hogy csak életveszély esetén avatkozhat be, bányakár miatt forduljanak inkább a gazdasági és közlekedési miniszterhez.
Csillag István miniszternek megírták levelükben, hogy 1992-től Medgyesbodzáson és a környékbeli tíz faluban tömegesen repedeztek és süllyedtek meg a lakóházak. Szakértői vélemény szerint a kár származhat a Maros hordalékkúpjára telepített kutaktól, illetve a Mol gáz- és kőolaj-kitermelésétől. A szakértő rámutatott arra is, hogy Medgyesbodzás alatt úgynevezett duzzadó agyagréteg húzódik, és annak térfogata nedvesség hatására változik. A lakosság azt tapasztalhatta, hogy az ásott kutakból eltűnt a víz, és megjelent bennük a gáz. A kormány 1993-ban húszmillió forint támogatást nyújtott, az életveszélyt elhárították.
A medgyesbodzásiak végre szeretnének tisztán látni. Kérelmükre a gazdasági szaktárcától Hatvani György helyettes államtitkár azt írta: "Az ország területén nem ismerünk példát arra vonatkozóan, hogy a termeléssel öszszefüggésben hasonló jellegű épületkárok keletkeztek volna. Kérem, hogy szíveskedjen a végleges megoldás érdekében a Belügyminisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium segítségét kérni..."
- Nem tudjuk elfogadni, hogy az állam tizenegy település kérését csak tologatja - jelenti ki Varga Gábor, Medgyesbodzás polgármestere. - Egyeztettem a többi polgármesterrel. Úgy döntöttünk, megvárjuk az új kormány megalakulását, és ismételten segítséget kérünk, hogy végre kiderüljön, mitől repedeznek a falak, süllyednek a házak.