Arzén miatt mérgelődnek

Békés megyében sok nagyberuházásra lenne szükség, például útépítésre tízmilliárdokat lehetne elkölteni. A tervek szerint 2015-re érhet el ide az M4-es, miközben a települések közötti összekötő utak jó része is már-már életveszélyes. S íme, most itt van az arzén-probléma. Több képviselő úgy véli, a kontinens más részein a tengerből származó, magas arzéntartalmú élelmiszerek nagyarányú fogyasztása indokolja a nagyon szigorú uniós elvárásokat, nálunk az eltérő táplálkozási szokások miatt felesleges az átvételük.
Az uniós csatlakozási tárgyalásokon Magyarország 2000-ben nem kért mentességet az ivóvíz minőségéről szóló európai irányelvek teljesítése alól. Az előírt határidők tehát hazánkra is kötelezőek. Az új ivóvíz-követelményekről a kormány 2001-ben rendelkezett. Eszerint 2009 végéig az arzéntartalmat literenként tíz mikrogramm alá kell mérsékelni. A kormányrendelet szabályozza a bór, a fluorid, a nitrit és az ammónium koncentrációját is. A beruházásra az unió kohéziós alapjából legfeljebb nyolcvanöt százalékos támogatás kapható, öt százalékot a magyar állam adna rá, a hiányzó tíz százalék az illető településeket terheli.
A legutóbbi megyegyűlésen több képviselő azzal érvelt, hogy a nyolcvanas és kilencvenes évek ivóvízminőség-javító programjának a végrehajtása óta Békés lakosai egészséges vizet ihatnak, az újabb beruházást csak a mentességi kérelem elmulasztása indokolja. Jamniczki Zoltán a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium képviseletében azt nyilatkozta, az Egészségügyi Minisztérium tud a környékbeli arzénártalmakról, de ezek az információk nem nyilvánosak.
A békésiek másik nagy aggálya, hogy a beruházás újabb terhet ró az önkormányzatokra. Pelcsinszki Boleszláv alelnök kiszámította: a program lakosonként ötezer forintba kerül. Kaszai János, Vésztő polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy a program nem érhet célt, ha az elavult települési hálózatok felújítását mellőzik, mert azok lerontják a víz minőségét. Mucsi Gyula Békés megyei tiszti főorvos szerint a közérdekű egészségügyi adatok, tehát az ivóvíz minőségére vonatkozóak is nyilvánosak. Nem vehetők félvállról, mert az arzén a szervezetbe jutva bekerülhet a májba, a vesébe, a tüdőbe, a bélfalba, és a nehézfémek sajátossága révén felhalmozódhat.
- A tényleges károsodást a Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház gyermekosztályán vizsgálták - tájékoztatott a megyei tiszti főorvos. - Az arzén felhalmozódásának speciális tünete, ha a talpon és a kézen a bőr megvastagodik és sárgásra színeződik. Ilyen tüneteket mutattak ki Békés megyei gyermekek egy részénél. Az arzén továbbá gátolja a hajszálerekben a vér áramlását.
{p}
A testfelületről készített hőkamerás felvételekkel Békés megyei lakosokon észlelték az arzén hatását. Különösen fontos a megfelelő véráramlás a magzat fejlődéséhez. Az arzénnel erősen szennyezett vizű vidékeken az átlagosnál néhány vetéléssel többet jegyeztek fel. Egy angol-magyar kutatócsoport ma azt vizsgálja, kimutatható-e öszszefüggés az arzénbevitel és a daganatos betegségek között.
- Igaz, hogy ma a magyar lakosság nem sok arzénban dús élelmiszert fogyaszt - hangsúlyozta a megyei tiszti főorvos -, de a tengeri halakból, rákokból, csigákból előbb-utóbb nálunk is több kerül az asztalra. Emellett, mivelhogy uniós alapelv a lakosság és az áru szabad áramlása, az élelmiszerek gyártásához nem használhatunk fel túl nagy arzéntartalmú ivóvizet.
Nagy Károly, a megyei önkormányzat területfejlesztési osztályának munkatársa, a vízprogram megyei koordinátora elmondta: a beruházásnak része a hálózat rekonstrukciója is. Azokat a vezetékeket kell kicserélni, amelyek erre igazolhatóan rászorulnak. Ugyanakkor a Békés megyére tervezett 15-20 milliárdos költség nem tartalmazza a hálózat fejlesztését, a tisztítóaknák kiépítését és a mosatást. Az észak-alföldi hasonló beruházásnak eredetileg tervezett költségeit ez hetven százalékkal növelte meg.
- Ilyen arányt kicsit sokallanék - vélekedett Nagy Károly. - Plusz harminc százalék hálózatfejlesztési ráfordítás lehet reális, ezzel a program teljes költsége 20-26 milliárdra növekedne. A megye teljes népességére számítva ez fejenként hatezer-ötszáz forintos teher.

Az első program
Az arzénnal Békésben 1981-ben gyűlt meg a baj. Az Országos Közegészségügyi Intézet és az Egészségügyi Világszervezet vizsgálta a Békés megyei ivóvizek nehézfém-szennyezettséget. Kiderítették, hogy a szarvasi vízműnél az arzéntartalom a megengedett literenkénti ötven mikrogrammnál jóval magasabb.Az első ivóvízminőség-javító program Békés megyében 1981-től 1995-ig tartott, akkor harmincegy település 270 ezer lakosát érintette, és négymilliárd forintba került. Hogy a mai értékét el tudjuk képzelni, legalább hárommal kell megszoroznunk az összeget. A pénzt éves részletekben címzett támogatásként kapta a megye, a településeknek akkor ehhez nem kellett hozzájárulniuk.