Hiányos alkotmányjogi alapok

E szavakkal válaszolt a Szabad Föld kérdésére Kolláth György alkotmányjogász. Véleménye szerint nehéz lesz kétmillió igent vagy nemet begyűjteniük a különböző oldalon hadakozó pártoknak. Egy biztos: a jelenlegi elképzelések mind kerülő utak arra nézve, hogy ezt az igen kényes kérdést megoldják.
Mind a kettős állampolgárság, mind pedig a külhoni magyar útlevél elképzelése mögül hiányzik az alkotmányjogi megalapozottság, ezért aztán akármelyik oldal győz, szükség lesz alkotmánymódosításra, és ez aztán végiggördül a teljes törvényalkotási folyamaton. Kolláth szerint a kormánypártok és az ellenzék is egy vegyes rendszert szorgalmaznak, amely az Európai Unióval elfogadott vízumszabályok kijátszásához vezethet. Ha a referendum nem vezet eredményre, és a népszavazáson egyensúlyba kerülnek a nemleges és igenlő válaszok, valamint kiderül, hogy a pártok által szorgalmazott kerülő utak sem kivitelezhetőek, az Országgyűlés kihasználhatja a helyzetet, és erre a kényes kérdésre valódi választ ad: az 1997. novemberében az Európa Tanács keretében az állampolgárságról szóló Európa-egyezmény keretében elfogadott és a magyar országgyűlés által 2002-ben III. törvényként kihirdetett jogszabály szellemében módosíthatja az állampolgárságról szóló 1993-as törvényt.
Kolláth György úgy véli, a jogi átgondolatlanság mellett közgazdaságilag is megalapozatlanok az elképzelések. Jelenleg a Belügyminisztérium adatai szerint évente négyezren folyamodnak magyar állampolgárságért, és négy-öt évet várnak a döntésre. Az állampolgárságot a belügyminiszter fölterjesztésére a köztársasági elnök adományozza. Nyilván ez most a legkevesebb, ám a mostani infrastruktúra és szervezeti-működési rend még az aktuális kérelmekkel is hátralékban van.

Nyitott kérdések
- Külhoni magyar útlevél: uniós előírások szabályozzák, más országok állampolgárainak nem lehet adni.
- "Feljavított" kishatár-átlépési igazolvány: valamennyi vagy csak a szomszédos országok állampolgára kapja-e meg, és milyen személyi körben (rokonság?).
- Egyszerűsített beutazásra jogosító igazolvány: csak lakóhely alapján történő elbírálás jöhet szóba, emiatt a vízumkötelezettségről szóló kétoldalú egyezményeket újra kell tárgyalni.
- Milyen jogokat élvezzenek a beutazók? A tartózkodási idő az uniós szabályok szerint nem haladhatja meg a kilencven napot. A munkavállalás szabályainak nemzetiségi hovatartozás szerinti meghatározása alkotmánysértő.
- Mi lesz 2007 (a schengeni, szigorított határátlépésről szóló egyezmény életbelépése) után? Ha a kedvezményeket 2007 után is fenntartja az ország, az Európai Unióval egyeztetni kell.