Tíz késsel a bálban

Tavaly május 30-án este tizenegy órára már hét sört legurított a horti Fácán presszóban a huszonöt éves G. István, s mivel mindezt megtoldotta két deci töménnyel is, nem csoda, hogy egy szerencsétlen mozdulattal meglökte a szintén ott italozó C. Ádámot. A vállas, zselézett hajú fiú ezt kikérte magának, s a vita dulakodássá fajult. Ekkor állt a két kakaskodó közé K. Zoltán, a Picur névre hallgató, alig százötven centi magas legény, s megpróbálta szétválasztani őket. A rend látszólag helyreállt, a haverok hazazavarták G. Istvánt, akit rövidlátása és különcsége miatt korábban már sokat hecceltek. Előfordult, hogy megruházták, egyszer állítólag a fülét is leszakították, ő pedig bosszúszomjasan gyűjtögette a sérelmeket.
A bál éjszakáján döntött úgy, hogy mindenért elégtételt vesz. Hazarohant, kirámolta a konyhaszekrényt, s a farmernadrágja zsebébe rejtett tíz különböző vágóeszközt. Akadt köztük olyan is, ami csak vajkenésre vagy krumplihámozásra való. A bökők mégis meghozták az önbizalmát, ezért visszasietett a diszkóba, kihívta az ugyancsak italos Picurt a presszó elé, majd rövid szóváltás után váratlanul mellkasba szúrta. - Most végre megtanulod, hogy velem nem szórakozhatsz! - kiáltotta a vádlott a horti éjszakába, majd elviharzott. Késgyűjteményét útközben egy közeli kertbe dobta.
Az áldozat percek alatt elvérzett, hiába szorították el a sebét a diszkó előtt ácsorgó kamaszok. Egyikük, a tizenhat éves Kitti az élménytől sokkot kapott, és kórházba került. A haláltusa éjféli szemlélői közt akadt egy tizenhárom éves kislány is. Az akkor hetedikes Tímea látni vélte, hogy egy fekete BMW-s roma férfi végzett K. Zoltánnal. Ez vaklármának bizonyult.
- Fogalmam sincs, miért lett gyilkos a fiamból... - néz tanácstalanul a bíróság folyosóján a vádlott édesanyja, Valéria asszony, aki egyedül nevelt fel három gyereket, sok ideje nem jutott rájuk. István egyébként furcsa fiú volt, két szakmába is belekezdett, de sem az élelmiszer-tartósítást, sem az autószerelést nem tanulta ki. Reggelente rendesen elindult az iskolába, aztán mégsem ült be a tanterembe, sokszor a szakmunkásképző udvarán trécselte el a napot. Később, hogy eltartsa magát, építkezésekhez szegődött el segédmunkásnak. Legutóbb egy helyen dolgozott Picurral, de a döbbent szülők nem tudnak róla, hogy a két fiú haragos viszonyban lett volna.
G. István egyébként gyengénlátó volt, pünkösdkor mégsem viselte sokdioptriás szemüvegét. Így a sötétben szinte vaktában kaszálta el áldozatát a halált hozó szerszámmal. A Heves Megyei Bíróság tíz év börtönre ítélte a pünkösdi késelőt.