Boncbotrány

A norvég tudósító orvostanhallgatónak adta ki magát, kétezer forintért a gondnok beengedte a boncterembe. A cívis város medikusai előtt nem ismeretlen ez a gyakorlat, és semmi rendkívüli nincs a preparátumok tanórán kívüli tanulmányozásában, ezt egy belső szabályzat lehetővé teszi.
Mások - végzett debreceni orvosok és jelenlegi hallgatók - nézete szerint képtelenség a csempészet, de ők sem tagadják, hogy vizsgaidőszakban tanórán kívül bejártak a boncterembe tanulni. Az anatómiai intézet szabályzata szerint a nyitott bonctermet gyakorlati időn kívül minden munkanapon reggel nyolc és délután öt óra között is látogathatják az első és másodéves általános orvos- és fogorvoshallgatók. "A hallgatók a tetemeket és a preparátumokat jó állapotban kötelesek megőrizni. A boncteremből preparátumot kivinni tilos" - így szól a szabály. Az első éves medikusok számára 90, a másodéveseknek 130 óra anatómiai gyakorlat van meghirdetve félévenként Debrecenben. Más egyetemről szerzett információk szerint az orvostanhallgatóknak négyszáz óra anatómia gyakorlatot kell elvégezniük az első két évfolyamon.
Az orvosegyetemi centrum vezetősége egyelőre hallgat, a vizsgálat lezártáig nem nyilatkoznak. Felfüggesztették Antal Miklós professzort és az intézet boncmesterét. A rendőrség is vizsgálódik, s ha kell, emberi test tiltott felhasználásának bűntette alapján kezd nyomozást. Vezendi Jánosné rendőrségi szóvivő hozzátette: a büntető törvénykönyv szerint aki a halott testét vagy annak részét jogellenesen megszerzi, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Úgy tudjuk, hogy az orvostanhallgatók csak olyan emberek tetemét boncolhatják, akik még életükben írásban felajánlották testüket ilyen célokra vagy nincs hozzátartozójuk.
Az ügyben sok még a tisztázatlan kérdés. Felmerült, hogy bukott norvég diákok bosszúja állhat a Magyarországot lejárató riportfilm mögött.