A magyarok visszahódítása

Vannak, akik az évek óta pangó vendég- és ingatlanforgalom ellenére nagy fantáziát látnak a Balaton térségében. Néhány új szállodafejlesztésnél is ékesebb bizonyíték erre az angol-magyar tulajdonban lévő SCD Balaton Holding Rt. vezetőjének közelmúltban tett bejelentése, miszerint kilencvenmilliárd forintos fejlesztést terveznek a Balatonnál a következő 10-12 évben.
Az SCD a héten megvette a Veszprém megyei önkormányzattól a Balaton északi partján 13 kempinggel és egy szállodával rendelkező Balatontourist Rt.-t. Ugyanez a társaság vásárolta meg tavaly az államtól a Balaton déli partján 11 kempinget és négy nyaralótelepet tartó Siotour Rt.-t. Ezzel egy kézbe kerül a tó északi és déli partjának kempinghálózata. Az SCD mindkét estben a névérték háromszorosát fizette meg a cégekért, amelyek korábbi tulajdonosai évek óta nem tudtak elegendő pénzt előteremteni a szükséges fejlesztésekhez.
Aki kétkedéssel fogadja ezeket az adásvételeket, netán ingatlanspekulációtól tart, annak némi megnyugvás lehet az SCD eddigi ténykedése. Az öt évvel ezelőtt alapított cégcsoport egyebek közt szállodákat épített Tapolcán, Hajdúszoboszlón és Bükfürdőn. Tavaly mintegy húszmilliárd forintot fektetett be különféle magyarországi fejlesztésekbe. A Siotour tavaly megszerzett ingatlanjain már idén elindította a balatoni régió egyik legjelentősebb turisztikai beruházássorozatát, tavasz óta több százmillió forint értékben felújítva és modernizálva több kempinget. Siófokon egy négy és fél milliárd forintos apartmanház, Balatonberényben egy ökofalu építését kezdték meg. A legnagyobbra tervezett siófoki, zamárdi és balatonszemesi beruházások engedélyeztetése még tart.
Jászai Gellért, az SCD Holding Rt. vezérigazgatója szerint a csökkenő balatoni vendégforgalomnak az is okozója, hogy eddig nem voltak igazán nagy, átfogó fejlesztések a tó körül. Az SCD nagyszabású tervei most már a déli és az északi partot is érintik. A cégvezető elmondása szerint nem lesz alapvető különbség a két part fejlesztési koncepciója között, egy-egy beruházás inkább a terület adottságaitól függ majd. Míg a déli part leendő nagy fejlesztései már nagyjából körvonalazódtak, az csak ezután dől el, mi épül majd az északi part most megszerzett ingatlanjain. Annyi már bizonyos, hogy az északi parton is lesz majd egy egész évben nyitva tartó, fedett vízi szórakoztató központ, amit a déli oldalon, Zamárdiban szeretnének megvalósítani. A cég balatoni terveiben a legkülönfélébb szálláshelybővítések és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások kialakítása szerepel kempingektől a wellnesshotelekig. A befektetők célja elsősorban a hazai vendégek, főként a Balatonnál hosszabb időt is eltölteni vágyó családok meghódítása és visszahódítása lesz - állítja Jászai Gellért, aki szerint a minőségi turizmus feltételeinek a megteremtée régóta igénye a magyar vendégeknek is. A megkezdett balatoni építkezések éveken át több száz embernek adnak majd munkát, a fejlesztések befejeztével pedig ezerötszáz-kétezer tartós munkahelyre lehet számítani a balatoni régióban a cégvezető ígérete szerint. Minderre százmilliárdot akar költeni a csoport.

Bevételek
A Magyar Nemzeti Banknak a fizetési mérleg alakulásáról június utolsó napján közzétett tájékoztatója szerint 2005. január-márciusban 844 millió euró volt a nemzetközi turizmusból származó bevétel; ez dinamikus, tízszázalékos növekedés a tavalyi első negyedévhez képest. Az idegenforgalom egyenlege pozitív volt, 299 millió eurót tett ki, jelentősen meghaladta az áruforgalom hiányát. A bevételek növekedése összhangban van a vendégforgalom növekedésével is: 2005 első negyedévében a Magyarországra látogató külföldiek száma 8,6, a kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégforgalma 18,4 százalékkal nőtt.