Bebetonozott világszenzáció

- Szép a beton?
- Szerintem szép. Mindenki arra kíváncsi, miben különbözik a találmányom a közönséges betontól. Ránézésre ez is durva, kemény anyagnak tűnik, de fényforrás felé fordítva átereszti a fénysugarakat, tehát légiessé válik az egész. És amúgy sem szürke tömböket kell elképzelni, mivel megválaszthatók a színei.
- Nekem nincs jó emlékem a betonról. Ha csak arra gondolok, milyen embert próbáló munka betonkeverővel dolgozni... Ön bírja?
- Itt elsősorban laboratóriumi körülmények között zajlik a munka, de szükség van betonkeverőre is. Gumikesztyűt húzok, és előkerül a szike, a csipesz, a körömolló is. Külső szemlélő számára igen mulatságos lehetek ilyenkor.
- Átvilágítva pillekönnyűnek látszik a téglája. Valójában mennyire szilárd?
- Nagyon. Bemérettem a Műegyetem építőanyag tanszékén, a V-40-es kategória fölött van, azaz minden további nélkül lehet belőle teherhordó szerkezeteket építeni.
- De más, mint a többi?
- Tudomásom szerint a világon ez az egyetlen fényáteresztő anyag, mely egyben tömör és teherhordó, úgyhogy nincs mihez hasonlítgatni.
- Mi volt a célja kísérleteinek?
- Nem határoztam el előre, hogy konkrét építészeti eszköz lesz belőle. A csongrádi művésztelepen rendszeresek a betonszimpóziumok, ott fedeztem fel az optikai üvegszál és a beton társításában rejlő lehetőségeket. Kézenfekvő volt tehát az ötlet. Csak a megvalósítás után kezdtem el gondolkozni azon, miként lehetne hasznosítani. A fényáteresztő beton meglepően sokrétűen alkalmazható építészeti és művészeti vonatkozásban egyaránt.
- Akár házat is lehetne belőle építeni?
- Természetesen. Különben az "átlátszó ház" gondolata elég régen foglalkoztatja az embereket. Világviszonylatban felmerült az igény arra, hogy a legelterjedtebb építőanyagot, a betont fényáteresztővé tegyék.
- És ez csak önnek sikerült?
- Voltak próbálkozások, de most úgy áll a dolog, hogy az enyém lesz a legsikeresebb. Feltalálni valamit önmagában nem nagy ördöngösség, minden további a gyártáson múlik. Ha folyton csak akadályokba ütközik az ember, előbb-utóbb feladja. Én is tudnék mesélni... Nálam a prototípus elkészítése egy hétig tartott. Ezt a speciális anyagot időigényes, kétkezi munkával lehet létrehozni, a fejlesztés, a műveletek automatizálása és a tömegméretű gyártás pusztán pénz kérdése.
- Találni vállalkozót ezekhez?
- Nehezen. S a kalandorok sem kímélnek... De azért sikerült tárgyalnom két céggel, és egyikük kedvező ajánlatot tett, csak hát sajnos a közelmúltban visszalépett. Most egy svájci, egy japán és egy olasz érdeklődő keresett meg.
{p}
- Honnan tudnak a találmányáról? Hogyan indult világkarrierje?
- Három évet töltöttem Stockholmban, előbb műszaki, majd művészeti iskolában tanultam. Ott kezdtem el komolyabban foglalkozni az ötletemmel, ott születtek meg az első mintapéldányok is. Nemcsak az iskola, hanem a svéd állam is támogatott. Felkértek, hogy készítsek egy embermagasságú falat, amelyet majd kiállításon mutatnak be. Stockholm, Budapest, London, Glasgow után jövő év elejéig a Washingtoni Nemzeti Építészeti Múzeumban látható. Amerikában nagy szenzációnak számít, a Time magazin fényképes cikket közölt róla, és a 2004. év egyik legjelentősebb találmányának nevezte.
- S azóta megállíthatatlanul jönnek a felkérések?
- Szakmai visszhangja már előbb megvolt, de a populáris médiában való megjelenés után megszaporodott az e-mailen befutó megkeresések száma. Nemrég a New York Times arról írt, hogy a World Trade Center helyére elképzelt Freedown Tower lehetséges építőanyaga az általam kifejlesztett fényáteresztő beton lenne.
- Megvalósítható ez innen? Csongrád nincs messze New Yorktól?
- Miért lenne messze? Majd' minden hónapban elrepülök valahová. Legutóbb Mexikóban tartottam előadást. Ez a tanya sok tekintetben ideális: madárcsicsergésre ébredek, és nyugodtan végezhetem a nagy felfordulással járó betonmunkáimat.
- Eltartja a találmánya?
- Annyi megrendelésem van, amennyi eltart. De a nagyobb léptékű termelést is jó lenne mielőbb elkezdeni, mert egy idő után, ha nem tudok a kéréseknek eleget tenni, szép lassan feledésbe merül az én különleges anyagom, vagy egyszerűen más fogja megvalósítani az ipari gyártását. Tisztában vagyok vele, hiába a szabadalom, bárki ellophatja.
- Mi, magyarok, nagy dolgokra vagyunk képesek. Aztán támogatás hiányában elsikkadnak az ötleteink. Az ön fényáteresztő betonjára is tipikus magyar sors vár?
- Svédországban, magyar állampolgárként, tekintélyes anyagi támogatást kaptam. Amikor hazajöttem, azt gondoltam, nem lesz szükségem segítségre. De rájöttem, mennyire kiszolgáltatottak a feltalálók. Ha nem áll melléjük az állam, nem sok esélyük van a boldoguláshoz. Akadtak politikusok, akiknek fontos volt a közös fényképeszkedés, mert azt azért megérezték, hogy világjelentőségű a találmányom, rengeteg ígéretet is kaptam tőlük, de egyikből sem lett semmi.
- Egyszer csak kiábrándultan külföldre távozik?
- Nem kizárt. Szeretném idehaza megvalósítani az elképzeléseimet, de ha nem lesz rá módom, akkor más országban kezdem el a gyártást és a forgalmazást. A lehetőség adott, az óra pedig ketyeg.
- Vannak irigyei?
- Nem vagyok célpont. Ha valaki irigykedik, jöjjön el hozzám egy napra dolgozni, és majd megtudja, mivel jár az én munkám.
- Minden a beton körül forog az életében?
- Két-három éve igen, de azért jut időm másra is. Három zenekarban gitározom, kettő közülük most szünetel, a harmadik viszont saját repertoárt építget. Legviccesebb talán az Open Puszi anyazenekarból alakult DÁRIDuÓ lakodalmas rockzenekar.
- Álmai?
- Szeretném megérni a fényáteresztő beton nagy léptékű építészeti alkalmazását. Jó lenne az is, ha megvalósulhatna a svéd építész professzorommal együtt készített tervünk. Képzeljen el egy templomot, amelynek minden fala lüktet a fény és árnyék csodálatos játéka következtében... Isteni lenne.