Komótos gusztus

A napsütötte Itália életörömet hirdető lakói bizony tudnak élni. Meg is elégelték ezt a felgyorsult, uniformizált létfenntartási monotóniát, és cselekedtek: megalakították - a gyorsétkezdék ellensúlyozására - a slow food, vagyis a komótos étkezés mozgalmát. Emblémájuk (hogy, hogy nem?) egy vidám kis csiga lett. A "tűzrőlpattant" állatka (önmagát és a szerveződés eszmeiségét cseppet sem meghazudtoló módon) röpke tizenhárom év alatt a magyar fővárosba is eljutott. Innen aztán kellett neki még három esztendő, de - sebaj! - az elmúlt napokban végre hazánk mediterránnak mondott baranyai szegletébe is megérkezett. Nem sokáig tétlenkedett, meglepő gyorsasággal gyűjtötte maga köré a gasztronómiai reformra éhezőket. Hála tevékenységének, máris megalakult a Baranyai Ízek Asztaltársasága, mely országunk hatodik, a komótos étkezés előnyeit hirdető csoportosulása. A tagok között nem csak vendéglátósokat találunk, pedagógus, idegenforgalmi és közművelődési szakember, ifjú borász és kamarai munkatárs egyaránt része a lelkes csapatnak.
- Bárki csatlakozhat hozzánk, aki szereti az ízeket, és szívügyének tekinti az étkezés rangjának visszaállítását - mondta Alvári Károly, a pécsi székhelyű társaság elnöke, az Ezerszínű Baranya Kht. ügyvezetője. - Célunk nem csupán az étkezés időtartamának meghosszabbítása, a körülmények, valamint a tálalás színvonalának emelése, hanem a kiváló minőségben elkészített, helyi alapanyagokra és hagyományokra épülő jellegzetességek felkutatása, népszerűsítése.
A nemes táplálkozás hirdetői céljuk megvalósítására programot dolgoztak ki. Egyrészt serény receptgyűjtésbe fogtak, hogy a legendás baranyai finomságok mielőbb írott formában is megjelenhessenek, egy-egy különlegesség elkészítési módjának bemutatását is tervezik. Rendezvények szervezését fontolgatják, ahol a térség különleges élelmiszereket előállító vállalkozásainak (amilyen például a kecskesajt és különböző erdészeti biotermékek) adnak bemutatkozási lehetőséget. Az immár nyolcvan országra kiterjedő, nemzetközi slow food mozgalom keretei pedig - a tagdíjból finanszírozott kiadványok és honlap, valamint szakvásárok által - lehetőséget adnak a pécsi tagoknak a helyi különlegességek széles körű megismertetésére. Azok a vendéglátóhelyek, amelyek megfelelnek a mozgalom nemzetközi elvárásainak, hamarosan csiga logóval tehetik ezt közhírré.
Most aztán felkötheti nem létező gatyaszárát a láb nélküli! Ha jól dolgozik, csigatávlatokban mérve hamarosan megcsappan a gyorsétkezdék forgalma, a nagyáruházakra rárothad a kétszáz éves szavatosságú konzervhegy, genetikai állományunk evolúciójának köszönhetően az egyenízű levesporoktól azonnal kiütéseket kapunk - ezzel szemben felvirágoznak a kisvendéglők, az alapanyagokat helyi kistermelőktől vásárolják, a fagyasztóláda-gyárak bezárnak, a szakácsok az étkekhez csakis friss, jó minőségű, vegyszermentes alapanyagot használnak...
Lassan enni öröm. Bár üzletileg talán nem igazán jön be. De már vannak polgártársaink, akik képesek a lassúságban is megérezni az értéket.
Hogy mindez talán kicsit drágább, mint a félkész, gyors, agyontartósított változat? Annyi baj legyen! Az árért itt az étel mellett élményt is kapunk: az egészséges, jóízű, emberi kapcsolatainkat erősítő étkezés élményét, élvezetét.
Ugyancsak ki voltunk már éhezve erre a csigára!