Kikérem a bérem magamnak

Ennek lényege az, hogy az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) a tervek szerint nem csupán a minimálbér és a teljesítmény után járó pénz kifizetését, hanem a dolgozókat megillető valamennyi javadalmazás rendezését vizsgálhatja a jövőben. Ha a foglalkoztató elmismásolja ebbéli kötelezettségeit, megnézheti magát, mivel a munkaügyi ellenőrök tetemes bírságot zúdíthatnak a nyakába. Nem csip-csup összegről van szó: a pénzbüntetés harmincezertől húszmillió forintig terjedhet a jogsértés súlyától függően. Jóllehet a munkavállalók ma is kezdeményezhetik nem fizető cégük felszámolását, a bérbiztosítási csomag bevezetésével lépésük már olyan súllyal esik a latba, mintha bank indította volna el a csődeljárást. A kifizetéseket visszatartó foglalkoztatóknak nem jó hír, hogy a jogos járandóságot a jegybanki alapkamat kétszeresével megtoldva kell átutalniuk a dolgozóknak, és munkaügyi bírsággal is számolhatnak.
Hogyan is működhet a bérbiztosítás a gyakorlatban? Az állam kiegyenlíti az elmaradt béreket a munkaadók helyett. A dolgozók családjának mindennapi megélhetése tehát nem kerül veszélybe, a renitens cégek viszont adósai lesznek az államnak, amely nem teketóriázik, be is hajtja rajtuk a tartozást. A garancia, vagyis a fedezet a bérbiztosítási kötvény lesz, amelynek kidolgozásáról már tárgyalnak. A szaktárca a munkaerő-piaci alap bérgarancia részéből finanszírozná a kötvényt. (Ma ugyanebből lehet megelőlegezni a felszámolás alatt álló gazdálkodók bértartozását, amelyet a cégeknek később vissza kell fizetniük.)