Fürdőfalu Mária kötényében

- Épp csak terepszemlére jöttünk - viccelődik az öregúr, Papp József, aki már jó évtizede áztatja magát az egerszalóki vízben. Rendszerint lakókocsival ruccannak el ide Szegedről a feleségével, aki esküszik rá, hogy a csontritkulásán és a magas vérnyomásán csak ez a gyógyvíz segít. Hajdan a vadkempingezés romantikáját élvezték, volt, hogy évente háromszor is eljöttek tíz-tíz napra. Most azonban nem jöttek lakókocsival, gondolták, az építkezés miatt akkora a felfordulás, hogy úgysem tudnának vele letáborozni. Nem tévedtek... Vigaszt csak abban találnak, hogy legalább a három nyitott medencében már megmártózhatnak, s közben szemmel tarthatják az erőgépeket is, amelyek néhány méterrel arrébb a gyógy- és wellnessfürdő fedett részét építik.
Jó két hónap múlva már 16 medence közül választhatnak az Egerszalókra érkezők, ezt ígéri hazánk egyik legnagyobb fürdőberuházásának gazdája, a Szalók Holding Kft. (Tulajdonosai közt találjuk a Magyar Fejlesztési Bankot a HH Global Capital Partners és az FCI Hungary Kft. mellett.) A beruházást nyolcszázmillió forint állami támogatás segíti. Az elsőként elkészülő fürdőben a gyógyászati részleg mellett illatos és visszhangos medencék is kényeztetik a látogatót. Jövőre átadnak egy kétszáz szobás, ötcsillagos szállodát, és apartmanházakból álló üdülőfalu is bővíti a szálláskínálatot.)
- Elég rázós szezon az idei, a helybeli vendéglátóknak minden ötletüket be kell vetniük, hogy itt marasztalják a fürdőzőket. A munkálatokkal járó felfordulás a visszajáró nyaralókat is elkedvetleníti - vallja be Gyüre Mariann, aki az egerszalóki idegenforgalmi egyesület színeiben lelkesen szervezi a programokat. Eddig hetven család vágott bele a falusi turizmusba, s megindult a versengés: ma már a sufnit vagy a kiskonyhát nemigen lehet kiadni, sőt elfoglaltságról is illik gondoskodni. Mariann például családi vendégházukban hagyományos népi játékokkal, így hordólovaglással, gólyalábon járással szórakoztatja a kicsiket, akiknek azt is megengedi, hogy nyílpuskával lövöldözzenek.
Pünkösdkor "tortúrán" etették az idelátogatókat, tucatnyi portán sütötték-főzték az ízletes falatokat szabad tűzön és kemencében. A sikeren olyannyira felbátorodtak a házigazdák, hogy szeptember végén szüreti bortúrára várják vissza az éhes turistákat. Nem hiába mondják, hogy Egerszalók Mária kötényében fekszik. A Mária-kegyhelyéről híres települést nyaranta - idén július 19-24. között - két-háromezer fiatal "szállja meg", ekkor tartják itt a keresztény ifjúsági találkozót.
Hazánkban félezer közfürdő kínálja magát, és minősített gyógyfürdőből is félszáznál több akad, ráadásul sok település "befürdött" a lelkesen átadott élmény- és wellnessfürdős beruházásával. Egerszalók polgármestere, Tőgyi Gábor azonban bízik benne, hogy ők a sikertörténetek - például Zalakaros vagy Kehidakustány - folytatói lesznek. Az önkormányzatot megnyugtatja, hogy maga nem szállt be az összesen mintegy tízmilliárd forintosra tervezett beruházásba. Sőt a gyógyvízkutat és a sódombot is megtartotta a - megyeszékhellyel közös - tulajdonában. A felvirágzást elsősorban az idegenforgalmi adótól várják, amelyhez az állam is hozzáteszi a maga részét.
A falu első emberét csak az aggasztja, hogy a hőforrás másik végénél fekvő Demjénben - mely alatt feltehetően ugyanaz a vízkincs rejtőzik - egy leleményes vállalkozó kútfúrási engedélyt kért és kapott. Szalók perelt, de nem tudta megakadályozni. Tőgyi Gábor attól tart, esetleg "megfúrják" a vízbázisukat, csökkentve így kutak hozamát, netán - ami még rosszabb - a környező olajmezők kőolaja keveredik bele a szalóki gyógyvízbe.
A készülő fürdő és gyógyszálló együttesétől legalább háromszáz munkahelyet remél a térség. A környező községek is nekibuzdultak a fejlődés hírére. A szomszédos Egerszóláton például a Brezovay földbirtokosok hajdani hajlékában alakítottak ki kastélyszállót és borozót Kelemen Pálék. Jó évtizede újítgatják az 1700-as években épült, sokáig elhanyagolt épületet, hogy idén már fogadhassák az első vendégeket. Itt tartják már az egerszóláti olaszrizling hírnevét öregbítő Aranytőke borversenyt is. A tervek szerint a fürdőt kerékpárutak kötik majd össze nemcsak Szóláttal, de Demjénnel és Egerbaktával is.
Ha 45 évig kibírtuk, majd csak kihúzzuk ezt a kis időt - így intik magukat türelemre az egerszalókiak, akiknek házait újra és újra megremegtetik az úton robogó betonkeverő gépek. A faluban 1961-ben tört fel a gyógyvíz, majd évtizedekig el is folyt a vakvilágba. A leleményes helybeliek legfeljebb néhány kútgyűrűt állítottak a húszezer éves víz útjába, a "tundrabugyis" nénikék abban áztatták sajgó tagjaikat. Azt ugyanis hamar kitapasztalták, hogy a hőforrás 1992-ben minősített gyógyvize áldásos az ízületi- és gerincbetegségekre, a reumára, s vize ivókúrában használ az epebajok és a köszvény ellen.
E gyógyvíz szerencsés tulajdonsága még, hogy enyhén savas, ezért akkor sem oldja fel a bőr savköpenyét, ha órákig tartózkodik benne az ember. Mint például azok a mulatozásban megfáradt ifjak, akik, teszem azt, vasárnap hajnali kettőkor csobbannak bele a medencébe. Az éjszakai fürdőzés ugyanis az egerszalóki hőforrás egyik nevezetessége, hírére a pestiek is elautóznak a Mátra és a Bükk közt fekvő, fenyvesekkel övezett völgybe, bámulni a csillagokat.