Palóc ima a vigyázó keresztnél

Az út menti kerítésekről szőttesek integetnek, a gazdasszonyok süteményekkel, italokkal kínálják a három kilométernyi zarándoklatra vállalkozókat.
- Vegyenek herencsényi túrós lepényt, kedveseim - kínálja hatalmas tálcáról a süteményt Oláh Bertalanné. Megakad a menet, pillanatok alatt elfogy a cukros fahéjjal hintett finomság.
- Mit takar a herencsényi jelző? - kérdezik többen is.
- Hát azt, hogy Margitka sütte! - válaszolja helyette szomszédasszonya.
Gencsi Zoltán most nyugodtabban lépdel, mint tavaly. Akkor nyolc hortobágyi magyar szürke ökör vontatta a keresztet a menet élén. Most egyet hozott közülük a természetvédelmi szakember. Ajándékba! Az időközben jobblétre szenderült Csengő nevű jószág holtában is méltóságot sugárzó trófeáját.
A hegytetőn talán még forróbb a levegő, mint a völgyben. Az előrelátók esernyőkkel enyhítik a tűző nap melegét. A fehér kereszt körül lassanként elrendeződik a nép. A helyiek kicsiny fakeresztjét egy apró legényke, Rigó Benedek markolja. Mögötte palóc viseletbe öltözöttek sokasága.
- Imádságra előkészített hely lett ez a kereszt. A palócság szent helyén fohászkodunk nemzetünkért, a magyarságért - üdvözli az egybegyűlteket Beer Miklós.
A nemzeti ökumenikus imaév jegyében szól a gyülekezethez a szlovákiai Rimaszombatról érkezett Erdélyi Géza, a palócföld református püspöke. Gondolatait a hit, az összefogás és a magyarság jövője köré építi, s mondanivalója a globalizáció veszélyeiről szóló kijelentésébe sűríthető: "Miközben magunknak érezzük az egész világot, a lábunk alól könnyen kicsúszhat a talaj, elveszhet az éltető anyaföld."
- Ne rettegjetek, és ne féljetek! - idézi Mózes tanítását az eseményen a nemzetet megosztó belső erőkre figyelmeztetve Tőkés László, a király-hágómelléki egyházkerület püspöke.
- Nálunk némely településen a magyarul beszélők harmada-negyede cigány - utal egy, a határokon átnyúló, ám nemcsak a palócföldre jellemző tényre a rimaszombati B. Kovács István. - Tucatszám akadnak olyan falvak, ahol a magyar iskolákba kizárólag magukat magyarnak valló cigány családok gyermekei járnak. Ha a magyarsághoz tartozás élményét és a felemelkedés lehetőségét nem adjuk meg nekik, akkor ködös álomként foszlik szét mindenfajta kezdeményezés - véli a negyedévente megjelenő Gömörország című folyóirat szerkesztője.
A búcsúsok után porzik a lejtő. Vége a szertartásnak, a test hűvöset és ételt kíván. Nagy János barnára sült arca természet közeli életmódját, ősz haja hatvanadik életévét, kitűnő erőnléte szívósságát mutatja. A szomszédos Magyarnándorról érkezett. Egy fa árnyékában üldögélve gyönyörködünk a szülőföld panorámájában.
- Ott vannak az erdőim - mutat a szandai vár irányába. - Mit adott nekem a mai délelőtt? Szeretem az önzetlen embereket, s megnőtt itt a lelkem - válaszolja némi férfiszeméremmel a hangjában.