Fekete ünnep a fővárosban

Tényleges felelősök nincsenek. Mindenesetre fejek már hullottak. Visszavonták Bodor Tibor, a Miniszterelnöki Hivatal főosztályvezetőjének megbízatását, fegyelmi eljárás indult az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnapi ügyeletese ellen, felmentették a katasztrófavédelem ügyeletes tisztjét, és a fentiek főnökeinek felelősségét is vizsgálják.
Este kilenc előtt pár perccel már fújt a szél és csöpögött az eső, mégsem vettük elő az esernyőt. Utóbb kiderült, jól tettük, mert a meglódult tömeg a szemünket is kiverhette volna vele. Mivel a meteorológusok már napokkal előre jelezték, hogy augusztus 20-án este gyökeresen megváltozik az idő, heves eső várható, bekalkuláltuk, hogy megázunk. Azt azonban álmunkban sem gondoltuk volna, hogy negyed tíz tájban fejvesztve menekülünk a Duna-partról. A tűzijáték első perceiben még nem volt semmi baj. A fények bevilágították a budai hegyoldalt, a Dunát, rajta az ünneplőkkel teli hajók sokaságát. Aztán egyik pillanatról a másikra leszakadt az ég. A félelmetes, óránként 100-120 kilométeres erősségű szél vitt mindent.
Elszabadult a pokol. - Rohanjunk az aluljáróba! - üvöltötte mellettünk a Jászai Mari téren egy fiatalember, aki csuklójánál fogva vonszolt egy háromévesforma kislányt. Mire mi is odaértünk, már egy gombostűt sem lehetett volna leejteni a tömegben. Szakadt ránk tovább az égi áldás, cikáztak fölöttünk a villámok. Átfutott az ember agyán, mese nincs, fedél alá mindenképpen, vagy meghalunk. Egérutat kerestünk hát a tömegben, találtunk, és futottunk mi is.  Úgy 9 óra 20 lehetett, amikor ráleltünk végre egy nyitott kapualjra. Bent is nagy volt a zűrzavar. Egy középkorú nő sikoltozott, kereste a férjét, aki szerencsére előkerült hamar. Egy vérző fejű férfit istápoltak kicsit beljebb. Föllökték az utcán. Egy középiskolás korú lány fájlalta a bokáját, ránézésre úgy tűnt, eltörött.
A kapualjból ráláttunk Budára, tűzijátéknak nyoma sem volt. Apró szentjánosbogarak sokaságának tűnt viszont odaát a mentők, a rendőr- és tűzoltóautók kékes, villogó fénye. Ideát már hallottuk a megkülönböztető jelzésüket is. A mentősök sok helyen küzdöttek a sebesültek életéért. Később kiderült, ötszáznál többen sérültek meg a viharban, amelynek sajnos négy halálos áldozata is volt. Negyven mentőautó hordta az embereket tizennégy kórházba. Volt olyan kórház, ahova húsz másodpercenként érkeztek a kocsik újabb sérülttel. Sok helyen behívták a szabadnapos orvosokat, nővéreket, akadtak, akik önként jelentkeztek a munkahelyükön. A környék mentőállomásairól - Dunakeszi, Vác - is riasztották a közelben tartózkodó kocsikat, és segített egy nógrádi mentőautó személyzete is.
Mindenféle töréssel - koponya-, végtag-, borda- - találkoztak az orvosok. A legtöbben azért sérültek meg, mert eltalálta őket valami, ami a levegőben repült. Egy húsz év körüli fiatalembert például acélcső vágott fejbe, majdnem kivitte a szemét. Egy nő koponyasérülését repülő tetőcserép okozta. A sebesültek között több tucat gyerek is volt, köztük 4-5 hónapos csecsemők. Négy gyereket még éjjel megműtöttek: hármat tetőcserép talált el, a negyediket az a tribün, amelyik a Batthyány térnél dőlt fel. A felnőttek közül körülbelül húsznak súlyos a sérülése. Legkritikusabb az állapota annak a férfinak, akire rádőlt egy fa, valamennyi belső szerve megsérült, és lélegeztetőgéppel tarják életben.
- Ha tudtam volna, hogy kórház lesz a vége, dehogy megyek ki a rakpartra! - bizonygatta egy hátát fájlaló asszony, akinek szintén nem volt szerencséje egy vastag faággal. Tudta a televízióból, hogy vihar várható jégesővel, de kíváncsi volt a tűzijátékra. Egymilliónál is több ember döntött hasonlóan a kellemes szórakozás reményében. Holott este fél 8-kor piros szintű riasztás érkezett a meteorológusoktól a katasztrófavédelemhez, amit sajnos csak később olvastak el. A rendezők percekkel a vihar kezdete után hiába állították le a tűzijátékot (átmenetileg), az már mit sem segített a szabad ég alatt álló nézőkön.