Ki fizet a sírokért?

- Nem kívánunk nyilatkozni - közli a Fejér megyei község általános iskolájának igazgatója. - Egyébként is iskolai időn túl követték el. Arról, ami azon a napon a temetőben történt, érdeklődjön inkább a rendőrségen - zárja le a "beszélgetést" Benedek Jenő.
- Azon már túl vagyok - nyugtatom meg a direktort, megjegyezve, hogy szerintem (és az oktatási törvény szerint) az iskolának és igazgatójának némi köze azért csak van a tanulók iskolán kívüli magatartásához. Mindhiába, amúgy is mennie kell. Megérkeztek a rendőrök, hogy az Amerikából importált DADA program keretében drogellenes órát tartsanak. Így aztán nincs módom megkérdezni azt sem, elbeszélgetnek-e vajon a pedagógusok és a rendőrök a kisdiákokkal a temetőben történtekről is.
- A kábítószerek veszélyére tényleg nem árt felhívni a gyerekek figyelmét, kérdés, hogy nem késő-e - mondja Szilágyi Sándorné, a helyi református pap felesége. - Az önkormányzati testületi ülésen is téma volt, hogy elharapózott a drogfogyasztás a faluban. Sok iskolás gyerek nyugtatókat, antidepresszánsokat szed. Anyuci és apuci szétosztogat egy-két szem Extasyt is olykor, hogy jobb legyen a hangulat...
Furcsán nézhetek rá, mert az ötgyerekes fiatalasszony, aki maga is református lelkész, így folytatja: - Ismerem őket, hittant tanítok hetente egyszer. A múltkor is egy ötödikes gyerek bekattant, fellökte a tanárt, ki-be ugrált az ablakon. Az volt a szerencséje, hogy a földszinten tört ki rajta a düh.
Több olyan esetet is említ, amikor a hasonló esetben határozottan fellépő pedagógust meghurcolták.
- Az egyik tanár lopáson ért egy fiút, és ezért pofon vágta. Bírósági ügy lett belőle, a pedagógust kényszernyugdíjazták. A gyereknek hittek, aki azt mondta, azért ütötte meg, mert cigány.
Annyit azért az iskolában is sikerült megtudni Kopasz Dénesné igazgatóhelyettestől, hogy a sárkeresztúri iskola tanulóinak több mint kilencven százaléka cigány, több mint felük halmozottan hátrányos helyzetű.
- Itt nem meri senki nyíltan kimondani, hogy a temetőben randalírozó gyerekek cigányok voltak, mert akkor az már diszkrimináció. Pedig ez nem az első eset. Sok minden van itt, ami megkeseríti az emberek életét. Délután négykor bezár a rendőrőrs, aztán szabad a vásár - jelenti ki Szilágyi Sándor, a 340 református hívő lelkésze, majd hozzáteszi: - A pedagógusok maximális tiszteletet érdemelnek, mert emberfeletti munkát végzenek. Ennek ellenére a nem cigány származású gyerekek többségét nem ide íratják be a szülők. A miénk is Sárbogárdra jár.
A Paradicsom presszó mellett a földre terített ponyván ruhaneműket árusító cigány férfi azt mondja:
- Azok a szegény kisgyerekek csak játszódtak, ezért nem kellett volna rendőrt hívni rájuk. Még tízévesek sincsenek...
Közvetlenül az iskola szomszédságában, a katolikus templom oldalában, a Hősök terén van a szovjet katonai emlékmű és temető. Egyelőre azokat a sírokat csak a gaz veri fel. A református temetőt, amely a 63-as főút mellett fekszik, az iskolából hazafelé ejtették útba a nebulók. A hozzátartozók szeptember 28-án tettek bejelentést, a rendőrök az aprócska talp- és lábnyomok alapján még másnap megtalálták a versengő gyerekeket, garázdaság, rongálás és lopás kísérlete miatt nyomoznak. Ám őket magukat felelősségre vonni nem lehet, mivel kiskorúságuk büntethetőséget kizáró ok. A kárt a szülőknek kell(ene) megtéríteni.
- Hogy azok maguktól fizessenek...? Arra ugyan keresztet vethetünk - sóhajt szomorúan az egyik letört szobrú sír épen maradt virágtartójába friss csokrot elhelyező, szemüveges, középkorú asszony. - Pereskedni sem fog senki. Nekünk továbbra is itt kell élnünk. Csak magunknak okoznánk gondot meg további bosszúságot...
- Miből is fizetnének... Az egyik gyerek anyjának most kellett volna bevonulnia a börtönbe. A másik apja meg egy közönséges gyilkos. Egy öreg nénit ölt meg... Hát milyen világ ez?! - teszi hozzá ingerülten vele tartó huszonéves fia.

Kódolt gyerekek
A 2600 lélekszámú Sárkeresztúron körülbelül ezer cigány él. Közülük a kisebbségi önkormányzati választáson mindössze 31-en regisztráltatták magukat cigányként. Az általános iskola 261 gyerekéből 226-an rendes iskolai oktatásban vesznek részt, 35-en pedig az úgynevezett sajátos nevelési igényű, szegregáltnak is mondott speciális képzésben. Őket fokozatosan zárkóztatják fel és igyekeznek áthelyezni normál osztályokba. Az iskola azonban a minisztérium pénzzel járó integrációs programjában nem vehet részt, mert (és ez alighanem az oktatásügyi 22-es csapdája) abban az iskolában, ahova jóformán csak cigány gyerekek járnak, értelmét veszti az integráció. Az összlétszámból 164 tanuló halmozottan hátrányos helyzetűnek számít. Ebben a tanévben az iskolaérettségi vizsgálaton két-két gyerekről állapította meg a nevelési tanácsadó, hogy enyhe fokban fogyatékos, illetve részképesség-zavaros.