Tele kocsik Pomázról

Míg a világ egy részén csak mostanában foglalkoznak komolyabban az éghajlatváltozás várható következményeivel, a nálunk évek óta folyó kutatások eredményeként már készül a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szociológiai Kutatóintézete éghajlatváltozás kutatóműhelye pedig felkarol olyan kezdeményezéseket, amelyek megkönnyítik az alkalmazkodást a megváltozott körülményekhez. Ezért indították el a Klímabarát települések mintaprogramot: az érintett önkormányzatokkal együtt kidolgozzák az éghajlatváltozásra adható helyi válaszokat.
- Hosszúhetény, Tatabánya és Pomáz önkormányzatával már megállapodtunk a stratégia kidolgozásáról, és bízunk benne, hogy folyamatosan nő azon települések száma, ahol az emberek maguk is szeretnének tenni az éghajlatváltozás nyomán bekövetkező veszélyek elkerüléséért. Miként a hasonló nemzetközi programok, a miénk is a káros hatások megelőzésre és az alkalmazkodásra helyezi a hangsúlyt. A teendők meghatározásakor elsősorban arra összpontosítunk, miként csökkenthető az üvegházhatású gázok kibocsátása, a lakosság hogyan készülhet fel a várhatóan szélsőséges időjárásra - körvonalazta a program lényegét Antal Z. László, a kutatóműhely vezetője.
A tatabányai klímakörben például a szakemberek a lakossággal közösen gondolják végig, mit lehet tenni az élhetőbb környezetért. Az már most tudható, hogy a helybeliek szeretnék, ha kánikulai napokon náluk is működne (a fővárosihoz hasonlóan) hőségriadó. Mivel a vonzáskörzetben levő Pomázról sokan utaznak reggelente Budapestre, a településen meghirdetik a Tele kocsi programot. Az a cél, hogy a sofőr ne maga üljön az autóban, használják ki a férőhelyeket. A szakemberek már dolgoznak azon, miként találnak egymásra az utazni szándékozók - utána már az érintetteken múlik, hogy összehangolják az oda- és a visszaútjukat. Ha ez beválik, kevesebb káros anyag jut a levegőbe, rövidül a fővárosba tartó kocsisor, ráadásul rengeteg benzinpénzt megtakarítanak az autósok, ha nem naponta, hanem csak négynaponta ülnek volánhoz.
Vicsi László, a 16 ezer lelkes város polgármestere szerint a települést több csapás is fenyegetheti: a Pilis vízgyűjtő területéről a patakba zúduló csapadék árvizet okozhat, a szélcsatorna mentén erősödhetnek a széllökések, károkat okozhat a fölmelegedés. Ezek veszélyeire, hatásainak kivédésére készítik fel a lakosságot. Környezetbarát buszok járnak hamarosan a településen, tervezik az intézmények szigetelésének és fűtésének korszerűsítését is. A település első emberének meggyőződése, hogy már óvodás, iskolás korban fel kell hívni a fiatalok figyelmét a klímaváltozás veszélyeire, annak következményeire, hogy felnőttként egészségesebben éljenek, és fogékonyak legyenek környezetük megóvására. Hiszi, hogy lelkes helybeliekkel sokat tehetnek a városért.

Szigetországi példa
Angol minták hatására született a Klímabarát települések mintaprogram. A szigetország több városi önkormányzata már évekkel ezelőtt kidolgozta a helyi sajátosságokon alapuló éghajlat-változási programját. Ahol 1990-ben léptek, ott jelentősen (20-30 százalékkal) csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, és számottevő eredményekről számolhatnak be. Hazai szakemberek szerint három-négy éven belül nálunk is érezhető lesz a programok hatása.