Megszűnik a termőföldalap

Elbizonytalaníthatják a gazdákat a földalappal kapcsolatos változtatások. A legtöbben nem tudják, vajon megakad-e az állami termőföldek bérletének, megvásárlásának programja. A hónapok óta tartó koalíciós egyeztetéseket követően az Országgyűlés a múlt héten kormánypárti többséggel megszavazta az állami vagyonról szóló törvényt, mely egy hatóság - Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) - irányítása alá vonja össze a még meglévő állami tulajdont, így az ilyen termőföldet is. A jogszabály csökkenti az állami tulajdonban maradó cégek körét, s újraszabályozza a termőföld eladását.
Eddig a 2002. augusztus 1-jén alapított Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) fogta össze az állami tulajdonban lévő, mezőgazdasági művelésre alkalmas külterületi földek vagyonkezelésével kapcsolatos feladatait, s a földalapot az agrártárca felügyelte. Megszüntetését, beolvasztását nemcsak az ellenzék nem támogatta, a szocialista képviselők is több módosítást nyújtottak be ehhez a ponthoz, végül azonban ezeket nem fogadták el. A tervezet ellenzői attól tartanak, hogy a földalap egy nagyobb szervezet részeként nem képes ellátni feladatát, illetve a magyar állami földvagyonnal történő gazdálkodásba kevésbé szólhat bele az agrárirányítás.
A július 15-én hatályba lépő törvény szerint az állami vagyon feletti tulajdonosi jogokat a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács gyakorolja, de a tanács feladatait annak ügyvezető szerve, a július 1-jén megalakult Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. látja el. Ez év végén szűnik meg tehát az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, valamint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet.
A magyar termőföldek eladásának ellenőrzése látszólag kikerült a mindenkori agrárminiszter kezéből, és kezelését az MNV-t irányító, héttagú vagyongazdálkodási tanács veszi át, amelybe a pénzügyminiszter az elnököt és további három tagot, a gazdasági miniszter kettőt, míg a földművelésügyi tárca vezetője egy tagot jelölhet, akinek minden, földdel kapcsolatos döntésnél vétójoga van. A tagokat a kormányfő nevezi ki hat évre, és kizárólag neki tartoznak felelősséggel.
A földet megkülönböztetik az egyéb állami tulajdontól, és külön törvény rendelkezik a Nemzeti Földalapról. A "Nemzeti Földalappal való gazdálkodás" címet viselő tervezet előírja, hogy az állami tulajdonú termőföldek hasznosítására az MNV minden évben tervet készítsen a földbirtok-politikai irányelvek és a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv előírásai alapján. A tervvel egyet kell értenie az agráriumért felelős miniszternek, ezután a jóváhagyás a Vagyongazdálkodási Tanács feladata.
Font Sándor, a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke szerint az nem baj, hogy az állam értékesíteni kívánja a tulajdonában lévő földeket, az viszont már igen, hogy a vásárlástól megfosztják a kis- és közepes gazdálkodókat. A tervezet szerinti úgynevezett értékesítési egységek - legtöbbször 50-100 millióba kerülő földterületek - túlságosan nagyok és drágák, egy családi gazdálkodó nem tudja megfizetni.
A félelmekre reagálva Gráf József agrárminiszter kijelentette: az új szervezeten belül a földalapot továbbra is az agrártárca felügyeli, annak ellenére, hogy csak egy küldöttje lesz a tanácsban. A szakmai irányítás tehát továbbra is megmarad.

Eladható
Az új törvény szerint eladhatóvá vált például a Magyar Villamos Művek és a Magyar Posta 25 százaléka. Értékesíthetik az állam tulajdonát a Nemzeti Tankönyvkiadó, a Herendi Porcelánmanufaktúra, az Állami Autópálya-kezelő vagy az ATEV Fehérjefeldolgozó cégekben. Privatizálható a Tokaj Kereskedőház, a Nemzeti Színház meg a hat, még állami kézben lévő vízközmű is, pedig ezek még száz százalékban az állam tulajdonában vannak.

Megfontolásra
Lapzártánkkor érkezett a hír, miszerint Sólyom László köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek az állami vagyonról szóló törvényt. Sólyom szerint a parlamenti ciklusokhoz nem igazodó hosszúságú tisztségek a kormányzati felelősség körébe tartozó hatáskörök esetén nem elfogadhatók.