Iklódbördőce vize

Iklódbördőce polgármesterén és lakóinál talán csak a helyi presszó Lentiből való bérlője bánja jobban, hogy a tavaly télen és idén tavasszal folyó próbafúrások abbamaradtak: – A munkások, akik lehettek vagy harmincan, rendszeresen bejártak ide munka után melegedni, és mit mondjak, jó volt a huzatuk. Ők már akkor mondták, hogy az erőműből nem lesz semmi. Az országban sok helyen végeznek fúrásokat, de jó, ha tíz százalékban eredménnyel – meséli a pénzügyőri hivatást a kocsmárossággal kényszerűségből felcserélő fiatalember.
A Mol 2005-ben a zalai településen tervezte az első magyarországi geotermikus erőmű megépítését. A föld alatt három kilométer mélységben található, nagy nyomású meleg víz hasznosítására a cég 2006 márciusában izlandi és ausztrál partnerekkel konzorciumot hozott létre. A próbafúrásokat bő egy évvel ezelőtt kezdték meg, s az első eredmények még reményt keltőek voltak. A geotermikus erőmű megépítésével nemcsak a Mol szakemberei, de az iklódbördőceiek is számoltak, hiszen az a zalai községben munkahelyek létesítésével és a helyi adóbevételek ugrásszerű emelkedésével járt volna együtt. A beruházásból azonban, mivel gazdaságtalannak ítélték, nem lett semmi. Nyáron ugyanis kiderült, a kút hozama kisebb a vártnál, így az erőmű megépítéséről egyelőre lemondott az energetikai cég.
– Pedig kezdetben biztatóak voltak az eredmények, de aztán egyértelművé vált, hogy a remélt napi 2000 köbméter víznek csak a felét tudják felszínre hozni, ami nem gazdaságos, így a kutatást befejezték. A szakemberek tájékoztatása szerint bár geotermikus erőmű az iklódbördőcei kútpárra nem építhető, másfajta hasznosítására lehetőség nyílna – mondja Sabján Krisztián polgármester, aki a szántóföldön található kútcsonkokhoz kalauzol bennünket.
Az eredeti koncepció szerint a geotermikus erőműből kikerülő vizet – ami még akkor is legalább 40-50 fokos lenne – üvegház fűtésére szerette volna a falu hasznosítani. Ez a lehetőség továbbra is fennáll, és vannak érdeklődők a mezőgazdasági létesítmények iránt is. A meleg víz felhasználását akár koncesszióban is el tudnák képzelni. A kutak hozamára alapozva körülbelül tíz hektár területű üvegházas kertészet létesítésére volna lehetőség, amihez hűtőház vagy akár konzervüzem is társulhatna. Ezek mintegy száz embernek adhatnának munkát. A zöldségtermelés mellett virágkertészet létesítése is szóba került egy izraeli cég által, de a meleg vizet akár épületek fűtésére is hasznosíthatnák. A környéken több lefojtott kút található, tehát üvegházas technológián alapuló kertészeti gazdaságok egész sorát lehetne létrehozni.
– Ennek viszont gátat szab, hogy az önkormányzat nem rendelkezik megfelelő méretű földterületekkel, ezért kezdeményeztük a volt zajdai laktanyához tartozó, jelenleg kihasználatlan gyakorlótér tulajdonunkba adását – magyarázza  Sabján Krisztián.
Megkeresték a Miniszterelnöki Hivatalt, a Honvédelmi Minisztériumot és a Kincstári Vagyonügynökséget is. – Az igényt 27 hektárnyi földterületre nyújtottuk be, ám kérésünket egyelőre elutasították – teszi hozzá a polgármester, aki úgy tudja, még decemberben újabb leányvállalatot alapít a magyar olajtársaság a térségi kutatásra.

Keretes
Üvegházba (is) való
Országunk szinte egyedülállóan gazdag termálvízvagyonnal rendelkezik, annak mezőgazdasági használata mégis csekély. Ennek csak egyik oka a nagyobb beruházási igény, mely üvegházak építését jellemzi. A másik hátráltató tényező a hazai szabályozás, mely nagyon komolyan veszi a környezet védelmét, így a hévizeink felhasználását is. Amennyi meleg vizet a kertész kitermel üvegháza fűtésére, annyit vissza is kell juttatnia a mélybe – ez az előírás ugyanakkor nem vonatkozik a termálfürdők üzemeltetőire. Mindez nagy költséget ró a kertészekre, s nem segíti e kincsünk kihasználását.