Vad zaba

A gazdák hiába tesznek meg mindent. A villanypásztort kijátssza a vad: hirtelen szalad a kerítésnek, és akkor nem rázza meg az áram. A gazdák már petárdákat is hajigáltak a disznókra, de az állatokat ez sem zavarta különösebben. Megérzik, ha nem lőnek rájuk, megszokják az idegen hangot is. A Kisalföldi Erdőgazdaság ugyan 330 hektár területet kerített körbe villanypásztorral, de sokat az sem ért.
A mezőgazdasági vadkárok esetében a gazdára és a vadgazdálkodóra is kötelezettségeket ró a jogszabály – magyarázza Pintér Csaba, a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal vadászati és halászati osztályvezetője. A gazdálkodó köteles kímélő eljárások alkalmazásával – villanypásztor, hanghatás, szaganyagok – a kár megelőzéséről gondoskodni, illetve a másik felet értesíteni a károk bekövetkeztéről. A vadgazdálkodók is kötelesek a vadat elriasztani, tájékoztatni a föld tulajdonosát a kár észlelésekor, a termény védelméről gondoskodni vagy elterelő vadföldek (ezek termését enné a vad) létesítésével megelőzni a pusztítást. Ha megtörténik a „rongálás”, a bejelentést követően a kifizetés 8 napon belül esedékes, ha a gazda elfogadja a felajánlott összeget. Ha nem, akkor szakértők bevonásával felmérik a károk nagyságát és értékét. A Kisalföldi Erdőgazdaság esetében úgy osztották meg a felelősséget, hogy az erdészet adta az anyagokat, a gazdák felállították a kerítést, és gondoskodtak a terület karbantartásáról. Az egyezség értelmében nem kérték a vadkár megtérítését.