Növényvédelem

A levélfonálféreg elleni védekezés alapja az egészséges szaporítóanyag használata. Bizonytalan eredetű szaporítóanyag vásárlása esetén győződjünk meg a fonálféreg-mentességéről. Néhány gyökeres dugványt feldarabolva és vízzel teli edénybe helyezve egy-két órai áztatás után a növényből kimászott, mozgó fonálférgek már 10-15-szörös nagyítás mellett is jól észlelhetőek. Ebben az esetben a Vydate 10 G granulátum kiszórásával védekezhetünk a kiültetés után.
Amennyiben a fajta ellenálló a fehérrozsdával szemben, a betegség megjelenésével nem kell számolnunk.
Mivel a krizantém botritiszes betegsége csak a bimbófejlődés ideje alatt fenyeget, szeptember harmadik dekádjában főleg a fehérrozsda és a kártevők ellen kell védekezni.A fehérrozsda kórokozója egy gombafaj. A fertőzés egyetlen forrása a beteg szaporítóanyag, ugyanis a kórokozó áttelelése szabad földi körülmények között hazánkban valószínűtlen. A növényállományban a betegség légmozgással terjed, a levelek felszínére került spórái kicsíráznak és a növény szövetébe hatolnak. A tünetek elsősorban a leveleken és a hajtáson figyelhetők meg. Kezdetben apró, sárga foltok alakulnak ki, később ezek elbarnulnak és a levéllemez elhal. A foltok hátoldalán, a levél fonákján két-három milliméteres fehér kinövések  jelennek meg.
A mezei poloskák hazánkban mindenütt gyakran előfordulnak. A kifejlett egyedek telelnek át növénymaradványok között. A tenyészidőszak első felében gyomnövényeken fejlődnek, majd a nyár második felétől már a krizantémon is károsíthatnak. Egy évben két teljes nemzedékük fejlődik ki. A lárvák és a kifejlett egyedek is kárt okoznak. Szívogatásuk során a növénybe jutó nyáluk rendellenes növekedést idéz elő a hajtáscsúcson. Ennek következtében torz, féloldalas virág fejlődik, de ez csak a bimbók nyílásakor válik szembetűnővé. A leveleken a szívogatás helyén sárga foltok alakulnak ki.
A levéltetvek közül leggyakrabban a sárga szilvalevéltetű és a zöld bogáncslevéltetű károsít a krizantémon. Mindkét faj a szilvafákon telel át tojás alakjában. A tenyészidőszak elején itt károsítanak, majd a nyár folyamán lágyszárú növényekre, többek között a krizantémra repülnek, és ott tovább szaporodnak. Táplálkozásuk során nagy mennyiségű ragadós nedvet (mézharmatot) ürítenek, amelyen egy gombafaj, a korompenész is megtelepedhet. Így alakul ki károsításuk tipikus kísérő tünete, a fekete, ragadós bevonat.
A közönséges takácsatkának kifejlett egyedei telelnek át. Igen sok tápnövénye van, amelyek között a krizantém is szerepel. Elszaporodásának a száraz, meleg időjárás kedvez, ezért a nyár második felében már komoly károkat okozhat a szabad földi növényekben. Növényházakban folyamatosan okoz károkat. Szívogatása következtében a levelek sárgulnak, a növény kondíciója leromlik. Kártétele az alsó leveleken jelentkezik először, ezért azok gyorsabban öregednek és elszáradnak. Elsősorban a levelek fonákján táplálkozik, és mindig finom szövedéket sző.
A krizantém-fehérrozsda elleni védekezés alapja az ellenálló fajták termesztése, illetve fogékony fajták esetében az egészséges anyanövényekről szedett, meggyökereztetett dugványok kiültetése, valamint a megelőző állományvédelem. A Miltox Speciál 0,4 százalékos oldata védelmet nyújt a fehérrozsda és az esetleg előforduló szeptóriás levélfoltosság ellen is. A kártevő állatok ellen a Decis 2,5 EC 0,5 százalékos és a Vertimec 1,8 EC 0,025 százalékos oldatának kombinációját használjuk.