Üzenjük

Takács Ödön, Budapest
A küldött körteleveleken a körterozsda jellemző tünetei láthatók. A levelek színén 5-10 milliméteres, kezdetben halványzöld, majd sárga, végül narancsvörös ovális foltok vannak, amelyek közepe fokozatosan megbarnul. A levelek fonákján 1-2 milliméteres, kiemelkedő spóratartók láthatók. A kétgazdás kórokozó gomba a körtefák közelében lévő borókabokrokon telel át, ahol a fertőzést a hajtásokon látható orsó alakú, felrepedő megvastagodások jelzik. Védekezés hiányában a borókabokrok idősebb ágain is egyre látványosabbak a megvastagodások és kéregrepedések, amelyeken jellemzőek a narancssárga gombaképletek. A borókán áttelelt kórokozó tavasszal (április-május táján) a légárammal a körtefákra kerül, ahonnan a nyár folyamán visszafertőződnek a borókabokrok. A betegség leküzdésében a legjobb védekezés, ha a körteültetvények közelében (száz méteren belül) nincsenek a rozsdagombára fogékony borókabokrok. (A fertőzésre a nálunk őshonos közönséges boróka kevésbé érzékeny, míg a nehézszagú boróka, más néven Boldogasszony ága meg a kínai boróka kifejezetten érzékenyek.) Ahol a betegség már megjelent, ott a borókáról a fertőzött ágakat és hajtásokat minél előbb le kell vágni, a fertőzött növényi részeket meg kell semmisíteni. A bokrokat ősszel, lombhullás után és rügypattanáskor réz-szulfát-tartalmú szerrel lemosásszerűen permetezzük, ugyanígy a fertőzött körtefákat és a lehullott lombot is. Ha a körtén a fertőzés tünetei újra mutatkoznának, akkor a kihajtástól több alkalommal is (egérfüles állapotban, bimbós állapotban, virágzás kezdetén és sziromhullás után) szükséges a permetezés kaptán hatóanyagú szerrel. Ennek azonban a betegségre fogékony borókabokrok eltávolításával vagy fertőtlenítésével elejét lehetne venni.

Hartvig Géza, Pomáz
A krizantémokat aránylag könnyen szaporíthatjuk. Ehhez a szép fajtákból egy-egy tövet még a fagyok előtt tápdús földbe cserépbe ültetünk, és a cserepeket a kertbe kisüllyesztjük. Ha a töveket az első fagy átjárta, fagymentes helyre visszük, a tél folyamán mérsékelten öntözzük. Tavasszal világos helyen, fokozatosan magasabb hőmérsékleten meghajtatjuk a növényeket. A megerősödött két-három leveles hajtásvégek dugványozásával a krizantémot könnyen elszaporíthatjuk.

Tubók Zsigmondné, Baja
Nagyon finom, aromás almaecet készíthető a következő módon: az egészséges, megtisztított alma húsos csutkáját és lehámozott héját lazán egy nagy üvegbe tesszük, hideg vizet öntünk rá (hogy az almát ellepje), és az üveget napos, meleg helyre állítjuk. Az üveget nem zárjuk le, csak kistányérral letakarjuk. Néhány nap múlva már színesedő, de áttetsző és illatos lesz az oldat, majd megzavarosodik. Ilyenkor napjában többször felkeverjük, amíg a sűrűje le nem ülepedik. Ekkor az oldatot leszűrjük, literenként két evőkanál cukorral elkeverjük. Az üveget gézzel letakarjuk, és meleg, de árnyékos helyre állítjuk. Amikor az oldat letisztul, tiszta ruhán többször átszűrve palackozzuk. Az ecet lezárt üvegekben vagy fahordóban tartva, sötét, hűvös helyen őrzi meg a legtovább az aromáját.
A megmaradt ecetágyra újra tehetünk friss almahéjat és csutkát, és az ismertetett módon újabb adag almaecetet nyerhetünk belőle. A második és a további adagok már gyorsabban elkészülnek, mivel az ecetágy lerövidíti az erjedés folyamatát. Az ilyen ecet erősebb, testesebb is lesz, a vízen erjesztett azonban ízesebb. A továbbiakban ezért a felhasználás célja szerint kell eldönteni, hogy a kierjedt ecetágyat újra felhasználják-e az erjedés gyorsítására vagy kiöntik (például a komposztra).
Az erjesztés folyamata úgy is lerövidíthető, hogy az almára nem hideg, hanem felforralt és langyosra hűtött vizet öntünk, és az ecetet árnyas helyre tesszük (napon ugyanis lassabban indul meg az erjedés). Tovább gyorsítja a folyamatot, ha az elegyhez néhány kanál búzakorpát vagy egy-egy karéj száraz barnakenyeret adunk.