Egy krumpli, két krumpli

A számok azt tükrözik, hogy hazánkban csökken a vetőgumó-szaporító terület, mert növekszik az import szerepe. Ez piaci kiszolgáltatottsághoz vezet, ugyanakkor a vírusfertőzésre fogékony fajták kerülnek előtérbe. Ilyenformán nagyon gyors a vetőgumó leromlása, és egyre nagyobb a veszélye a súlyos karanténbetegségek, kártevők (például a fonálféreg) behurcolásának. Az utóbbi években erre voltak példák.
A hazai burgonyatermesztés színvonalára jellemző, hogy amíg nálunk húsz tonna körüli a hektáronkénti átlagtermés, addig ez az unióban 3,6 tonna. Egész Európára a termelés csökkenése jellemző, ugyanakkor az átlaghozamok növekednek. Az újonnan csatlakozott államokban meredek visszaesés tapasztalható. Sokak bosszankodnak rajta, hogy a kereskedelemben kínált árunak több mint a fele nem itthon termett.
A tanácskozáson elhangzott, hogy a hazai termelésben a magyar fajták aránya igencsak alacsony, alig tízszázaléknyi. Holott a keszthelyi kutatók egész sor új, betegségeknek ellenálló fajtával rendelkeznek, és a nyíregyházai nemesítők is ott vannak az élbolyban ökofajtáikkal. Már-már megmagyarázhatatlan az a furcsa helyzet, hogy a hazai nemesítésű, korszerű fajták nem tudnak teret nyerni. Ebben bizonyára nagy szerepe van a változó termelői körnek, de sokak szerint inkább a kereskedelem irányító szerepe a meghatározó. Gond az is, hogy nem működik nálunk az értékelés alapján létrejövő nemzeti, ajánlati fajtalista, aminek hiányában az uniós lista a közel hatszáz fajtájával átveheti az uralmat. Az ajánlati lista növény-egészségügyi szempontból is fontos lenne, mert a betegségekre fogékony fajtákat ki lehetne szűrni. Határozott vélemény, hogy a fonálféreg behurcolásának meggátolásáról gondot kell viselniük az állami szerveknek.

Fajták
A legnevesebb keszthelyi burgonyafajták: Százszorszép, Góliát, White Lady, Hópehely, Kánkán.
Ígéretes fajtajelöltek: Liza, Vénusz.