Egy kecske nem csinál nyarat

Terényben, a közép-cserháti kis faluban, Mucsina Gyula egykori iskolaigazgató és polgármester portáján nyolc éve még csak egy kecske volt. A nyugdíjas pedagógus házaspár úgy okoskodott, egy kecske nem kecske - és ma több mint 270 jószággal övék a megye legnagyobb kecskeállománya.
- Kihasználatlan, vegyszermentes legelőivel a megye dimbes-dombos tájai eszményi helyszínei lehetnének a biokecsketartásnak - mondja a hatvanhat éves őstermelő. - Igaz, a mi állományunk a legnagyobb, de ahhoz túl kicsi, hogy előre is lépjünk. Pedig lennének terveim. A piacképes kecsketartáshoz, a hús, a tej és a sajt értékesítéséhez megyeszerte több ezres állomány és legfőképp egy sajtüzem kellene.
- Azért abból az egy kecskéből működőképes gazdaság lett. Valószínűleg nem a zsebükből fejlesztettek...
- Ami az indulást illeti, sokáig kézzel fejtünk a tanyán. Két éve vettünk egy négyállásos fejőgépet, fűkaszát, rendsodrót és bozótirtót az agrártárca környezet-, illetve gyepgazdálkodási pályázatának segítségével. És persze banki hitelből, ami a pályázati önerőhöz kellett. Nemrég egy új karámot építettünk, szintén hitelből. Ezzel az ötmilliós hitellel most szívjuk a fogunkat, mert devizaalapú, és ha így haladunk, a havi nyolcvanezres törlesztésből nemsokára százezer lesz. Azt tervezzük, hogy vállalkozásfejlesztési alapítványi kölcsönt veszünk fel, hogy kiváltsuk vele a devizásat. Lyukat lyukkal tömünk be... Hitel hitel hátán! Ezért kérdezgeti a nejem: miért ábrándozok én sajtüzemről?
- Általában mennyi kecskesajtot készítenek?
- Húsz-harminc kilót naponta. Többet nem is tudnánk, pedig vevő lenne rá. Szabadon legelő parlagi kecskéket tartunk, napi egy-másfél literes hozamával ez a fajta nincs az élvonalban. Ámde a teje ezerszer értékesebb, már-már vetekszik az anyatejjel. Alacsony a zsírtartalma, és tele van gyógynövények hatóanyagaival. A kecsketej litere nálunk kétszáz forint. Élősúlyban mért húsáért kilónként hat-hétszáz forintot adnak a felvásárlók. Tavasszal és ősszel jönnek, és a megalázóan alacsony ár mellett még válogatnak is, ezért szívesebben adjuk el a gidákat pár ezer forintért továbbtartásra. Ha törzskönyvezett állataim lennének, 25 ezret is fizetnének egy gidáért. De én a magyar parlagi kecskére esküszöm, nálunk ez az őshonos jószág.
- Mennyibe kerülne egy sajtüzem, és honnan tudna rá pénzt szerezni?
- A mi igényeinkhez mérten kijönne harmincmillió forintból is. Egy vállalkozó barátommal folyton a pályázati lehetőségeket figyeljük. Ott van például a Vidékfejlesztési Operatív Program, annak keretében lehet pályázni kisüzemi fejlesztésekre is. De nemcsak a beruházás összegének a fele kell hozzá önerőként, magát a támogatást is csak akkor fizetik ki, ha befejeztem az építkezést. Miből előlegezzek meg ennyi pénzt? Velem a bankok már szóba sem állnának, mert csak a hajdani téesztől vett telepem nincs leterhelve jelzáloggal, de az a kutyának se kell, a földet pedig nem fogadják el biztosítékként. Ha lenne ismerősöm, kimennék Bécsbe, és két-két és fél százalékos kamatra vennék fel hitelt. Az uniós előírások is nagyon szigorúak egy élelmiszer-feldolgozó üzemnél. Nincs kifogásom ellene, de akkor miért nem biztosítanak hozzá valamilyen hitellehetőséget? Bocsánat, az önerős nagyágyúknak akad, de ha kis- vagy középvállalkozóról van szó, mindig kibújik a rozsdás szeg a zsákból. Már az is csoda, hogy két év szünet után ismét kapunk állami támogatást a tenyészállatok után. Indok nélkül vették el az ezerötszáz forintot, most pedig indok nélkül adnak ezerkettőszázat. De ennek is örülök, mert kétszáz anyaállatom van. Hogy mikor fizetik ki, arról nem esett szó. Talán a Jézuska ajándéka lesz, mint a tavaly nyáron ígért környezetgazdálkodási támogatás, amit decemberben kaptunk meg.