Élő kert

Gyerekkori élményem a nagyapám kerítése mellett nőtt csicsókagumók megdézsmálása, amelyeket azon nyersen rágcsáltunk el. Az Amerikából származó növény valaha Európa-szerte az éhínségtől mentette meg az embereket. Ennek az évelő növénynek az öt-hat centiméter széles, hat-kilenc centiméter hosszú gumói károsodás nélkül telelnek át a földben. Bár a burgonyának nem rokona, ugyanúgy fogyasztható. Édeskés ízét ízesítéssel, sózással megváltoztathatjuk, nyers salátákban még előnyös is. A többi összetevőhöz ilyenkor legutoljára adjuk hozzá a lereszelt csicsókát, így érik kellően össze az íze.
A csicsókagumókban lévő poliszacharidok (inulin, levulin) megkülönböztetett figyelmet érdemelnek, mivel ezek zöme gyümölcscukorrá, fruktózzá alakul át. Az inulin, amely a növény számára igen fontos tartalék tápanyag, könnyen kivonható meleg vízzel, majd hidegben vagy alkohol hatására kicsapódik. Diabetikus készítmények előállítására, csecsemők, betegek táplálására kiválóan alkalmas.
Takarmányozásra a szár és a gumó egyaránt használható. A gumó 1,7 százalék nyers fehérjét, 19 százalék keményítőt tartalmaz. Az őszi leveles szárban több a fehérje (2,5 százalék), kevesebb a keményítő (15,3 százalék). A szár kiváló alapanyaga lehet szilázsnak is. Elsősorban lovak, juhok és kecskék fogyasztják szívesen.
A szélsőséges körülmények között, félárnyékban is jól fejlődő növény értékét időközönként újra és újra felfedezik. Bár a nemesítők mintegy 140 fajtáját ismerik, a csicsóka mégsem tudott jelentőségének megfelelő mértékben elterjedni a termesztésben. Pedig ha egyszer valahol eltelepítik, kiirtani sem lehet, évtizedekig megmarad.
Kizárólag gumóról szaporítható. Úgy kell ültetni, mint a burgonyát, ötven-hatvan centiméter tőtávolságra és hét-nyolc centiméter mélyre, fészekbe. A napraforgóhoz hasonló, de annál jóval kisebb virágzatát nyár végén, ősszel hozza, ám a késői nyílás miatt a megtermékenyítést már nem követheti termésérés. Októberben kezdhetjük a gumók szedését, tíz négyzetméterről körülbelül 20-27 kilogramm termésre számíthatunk. Csak annyit szedjünk fel, amennyit frissen felhasználunk, mert kiszedve összetöpped.
Elvadult parlagföldek "pionírnövényeként" is számításba jöhet, gyors fejlődése folytán elnyomja a gyomokat. Mivel jelentős kártevője nincs, biominőséget is előállíthatunk belőle, ami az élelmezésipari feldolgozásban, a csecsemőtápszerek és a diabetikus készítmények gyártásában remélhetőleg rövidesen alapvető követelmény lesz.