Hornyák Dénes, Hatvan
A látszatra épen betárolt paprika belsejében károsító nagyméretű hernyó a gyapottok-bagolylepke hernyója. A sokgazdás kártevőre jellemző, hogy nőstény lepkéi virágzáskor keresik fel a növényeket, és tojásaikat a virág bibéjére rakják. A kikelő lárvák a kocsány felől fúrják be magukat a még fiatal termésekbe, majd a kifejlett egyedek a fúrt lyukon keresztül eltávoznak. A paprikának a magházát rágják ki a lárvák, miközben ürülékükkel szennyezik a terméshúst, emellett a berágás helyén másodlagos kórokozók is - baktérium, vírus, a magház penészedését okozó gomba - elszaporodhatnak, ezáltal a megtámadott termés általában fogyaszthatatlan.
Elsősorban megelőzéssel védekezhetünk a kártétel ellen. A melegigényes gyapottok-bagolylepke az utóbbi évtizedekben jelent meg hazánkban, nagyfokú alkalmazkodóképességével több kultúrában is egyre komolyabb károkat okoz. A légkör felmelegedésével további felszaporodásával kell számolnunk. A gyapottok-bagolylepke a paprika és paradicsom mellett kukoricán, zelleren, káposztaféléken, cukorrépán, napraforgón, lucernán, dohányon, zöldbabon és borsón, valamint dísznövényeken is károsít. Tapasztalatok szerint intenzív körülmények között nagyobb kárt okoz. Elszaporodásának kedveznek az enyhe telek és a száraz, aszályos nyarak. Öntözéssel bizonyos mértékben mérsékelhető a szaporodása, bár az utóbbi évek megfigyelései szerint az újabb szaporulatok már a csapadékos időjáráshoz is alkalmazkodtak. Az évente két-három nemzedékű kártevő első nemzedéke - időjárástól függően - április végétől május végéig, délről érkezik hazánkba. A lepkék június végétől októberig rajzanak, tojásaikat csomókban rakják le a virágzó növények bibéjére. A rajzás megfigyelésére a virágzó kultúrákba fénycsapdákat, illetve a hím lepkéket összegyűjtő ivari csapdákat helyeznek ki. Erre az időszakra a kártevő természetes ellenségeinek, a fürkészdarazsaknak a betelepítésével eredményes védekezést dolgoztak ki. A kártevők tojásaiból táplálkozó fürkészbábokat tartalmazó kapszulákat - hektáronként száz darabot - akkor helyezik ki a virágzó kultúrákba, amikor a csapdákba befogott bagolylepkék száma a rajzás idejét mutatja. Ekkor a bábokból kikelő fürkészek tojásaikat már a kártevőtojásokba rakják, így azokban felszaporodva nagyobb körzetekben is visszaszoríthatják e veszedelmes kártevőt. A fürkészbábokat tartalmazó biológiai növényvédő készítményt Trichoplus néven forgalmazzák, és több lepkekártevő ellen ajánlják szabad földi termesztésben és hajtatásban egyaránt. A fürkészek megtelepedésének azonban feltétele, hogy az adott helyen csak hasznos rovarokat kímélő vegyszereket juttassanak ki!
Tahi Géza, Bóly
A lila hagyma a vöröshagyma egyik nemesített fajtacsoportja, amelynek az alapfajtól eltérő héj- és hússzíne mellett a csípőssége és szaga is mérsékeltebb, így kiváló salátahagyma. A hagymafélék csípősségét és jellegzetes szagát okozó allilszulfid-tartalom azonban fontos tényezője a hagyma gyógyító hatásának, ez utóbbi célra ezért a vöröshagyma alkalmasabb. A csípősség és a hagymafajták szárazanyag-tartalma is egyenes arányban van egymással, a salátahagymák tehát friss fogyasztásra vagy savanyúságnak kiválóak, de rövidebb ideig tárolhatók.
A lila hagymának két fajtája van, mindkettő magról és dughagymáról szaporítva, házikerti termesztésre is igen alkalmas. A Braunschweigi fajta tömör húsú, csípős ízű, viszonylag jól tárolható fajta, míg a hazai nemesítésű Tétényi rubin enyhén csípős, kellemes ízű, enyhén büdös, igazi salátahagyma.
