Fagy és jégeső szüretelt

Milliárdos károk mutatják, hogy az idén a fagyosszentek is korábban érkeztek meg. Így történhetett meg, hogy április végén, majd május elején óriási fagykárok keletkeztek Észak- és Kelet-Magyarországon. Elsősorban az alma, a cseresznye, a meggy, a kajszi és a szilva termése fagyott le, de megbarnultak a zöldségfélék, a burgonyák is. Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből érkezett a legtöbb kárbejelentés, de más alföldi megyéből is jelentkeztek ilyen hírrel. Tájanként a termés 40-90 százaléka fagyott el.
A gazdákat siralmas kép fogadta: mintha lángszóróval perzselték volna le a gyümölcsösöket, olyan széles sávban maradtak elbarnult virágmaradványok a fákon. A termelők tragikus helyzetbe kerültek, hiszen a művelés éves költségeinek mintegy felét már befektették az idei munkálatokba. Ráadásul az ültetvényeket továbbra is gondozni kell, miközben tudják, hogy a termés bevételei nem fedezik majd a kiadásokat. Szabolcsban például több ezer család megélhetése került veszélybe.
A károk tényleges felmérése eltarthat egy-két hétig, és nem zárható ki, hogy eléri a több milliárd forintot. A termelők általában nem rendelkeznek ilyen káreseményre vonatkozó biztosítással, mert nincs rá pénzük. A pontos kárt szakemberek mérik fel, a kárenyhítés mértékére a tapasztaltak ismeretében fog javaslatot tenni a termékpálya-bizottság a kormánynak. Az eddigi tapasztalatok szerint öt-hat évente fordul elő tavaszi fagy, de az idei ritka példa. Egymás után kétszer is veszteséget okozott a hideg: április 23-án, majd május 2-án támadtak a mínuszok. A földművelésügyi miniszter szerint a kárenyhítésnél a tárcának tekintettel kell lennie az európai uniós támogatási szabályokra, azoktól nem térhet el. A károsult gazdáknak már az sem nyújt vigaszt, hogy végre megjött az  eső, és ezzel elhárult a fagyveszély.
Nem tudtak örülni a várva várt csapadéknak azokon a helyeken sem, ahol viharkárok miatt kellett riasztani a tűzoltókat. Baranya megyében, Szabolcsban a heves esőzések, az orkánerejű szél miatt dőltek fák, villanyvezetékek az utakra. A hirtelen lezúduló víz pincéket, lakásokat árasztott el, kimosta a kelő növényeket, máshol pedig iszap temette be a kerteket.
A legnagyobb károk Bács-Kiskun megyében keletkeztek. Kecskemétet és környékét csaknem egy órán át verte a jég, először magában, később zuhogó esővel keverve. Dió, sőt néhány helyen tojás nagyságú jégdarabok hullottak, amelyek letarolták a növényeket, behorpasztották a szabadban parkoló gépkocsikat, betörték a lakóházak fedelét. Az első bejelentések alapján mintegy százmillió forintos viharkárról beszélnek a biztosítók. Siralmas kép fogadta a Kecskemét környéki kiskertek tulajdonosait, a szántóföldek és gyümölcsösök gazdáit. Kecskeméten kívül főként Kalocsa, Dunatetétlen és Kelebia területét érte ilyen természeti csapás, ezeken a településeken jóformán minden vetemény, gyümölcsös, szőlőültetvény odalett. A károk felmérése lapzártánk idején még tartott. Kárenyhítésre az számíthat, akinek van biztosítása. Sajnos az emberek nagy része ezt nem mondhatja el magáról, ennek ellenére azt javasolják, hogy az is jelentse be, mekkora kár érte, akinek nincs biztosítása, mert elképzelhető valamiféle uniós segítség.
Egy biztos: tudomásul kell venni, hogy az idén sokan nem szüretelnek gyümölcsöt, szőlőt. A kiskertekben még lehetőség van elölről kezdeni, a legtöbb zöldséget újravethetjük, palántázni amúgy is mostanában kell. Mindez természetesen pluszköltséggel jár, de nem szabad feladni a reményt: hátha másodszorra sikerül. Bár a szélsőséges időjárás tartogathat még néhány meglepetést számunkra.