Fény kell a fáknak

Sokan gondolják úgy, hogy – mint a focihoz – a kerthez is mindenki ért, és ilyen alapon eleve igénybe sem veszik a szakembert. Márpedig, mivel a fás növények általában 15–30 éven át lesznek kertünk lakói, érdemes jól meggondolnunk, milyen növénytársakat választunk. Ha parlagból kell kertet varázsolnunk az újonnan épült ház köré, akkor különösen kockázatos megspórolni a tanácsadást, mert a kerttervező szakember olyan hibáktól óvhat meg minket, amelyekre magunktól csak hosszú évek múltán döbbenünk rá.
Az egyik leggyakoribb hiba, amit kezdő és haladó kertészek egyaránt elkövetnek, hogy túlzsúfolják a kertet, azaz nem adják meg növényeiknek azt a szükséges teret, amelyben jól fejlődnek. Így a bokrok és fák egymással versengve kénytelenek élni, aminek következtében előbb-utóbb torzulnak, növekedésükben visszaesnek, a gyümölcsfák pedig kevesebb és rosszabb minőségű gyümölcsöt teremnek. Eligazításul annyit, hogy a hagyományos koronaformájú és átlagos termetű gyümölcsfák 25-30 négyzetméteres tenyészterületet igényelnek (5×5-ös vagy 5×6-os kötésben). Ha már a gyümölcsfáknál tartunk, fontos tisztában lennünk a választandó fajta igényeivel, tulajdonságaival, ezen belül is a termékenyülési viszonyaival. Léteznek ugyanis idegen termékenyülésre szoruló fajok, fajták, amelyek virágát a saját virágporuk nem termékenyíti meg. Ilyen például a körte, a mandula és a mogyoró, ezek csak az egymást kölcsönösen jól porzó fajták együttesében teremnek jól. Nem mindegy az sem, hogy alacsony termetű sövényben vagy magasra növő, hagyományos, ágcsoportos koronaformában akarjuk­e nevelni a gyümölcsfánkat. Ebben döntő szerepe van az alanynak, ezért vásárláskor erre is legyünk tekintettel. Fontos, hogy a kiválasztott gyümölcsoltvány szemre is tetszetős, erős és egészséges legyen, továbbá, hogy ott függjön rajta az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) által kibocsátott kék színű jelölőcímke, amely fajtaazonosító és vírusmentességet igazoló okmányként szerepel. Figyeljünk arra is, hogy csak földelt gyökerű növényt vásároljunk, amelyet szemünk láttára emelnek ki a gyökeret takaró földkupacból, mert a huzamosabb időn át takaratlan gyökérzetű oltványok könnyen kiszáradnak.
Mivel a gyümölcsfák és -bokrok döntő többsége fényigényes, úgy válasszuk meg a helyüket, hogy ne kerüljenek árnyékba. Ügyeljünk, hogy a magasra növő, nagy koronájú fák ne a déli oldalon kapjanak helyet, mert a kert nagy részére árnyékot vetnek. Oda inkább bokrokat, kisebb fákat vagy szőlőt telepítsünk.