Influenzás lovak

ár a kórokozók altípusainak nagy számából is következtetni lehet arra, hogy ezek rendkívül változékonyak, gyakoriak a mutációk, így az újabb és újabb változatok ismételt járványok elindítói lehetnek. (Az altípusokat a vírus felületét alkotó fehérjeszerkezet szerint H és N betűkkel jelölik.) Ellenálló képességük kicsi, a szokásos fertőtlenítőszerek alacsony töménységben is elpusztítják őket, de a fagyás, a beszáradás, a savas vagy lúgos környezet és a 60 fok fölötti hőmérséklet egyaránt megöli azokat. Kedvező körülmények esetén azonban nagy ragályokozó képességűek, gyorsan terjedő, lázzal, levertséggel, izomgyengeséggel, légúti tünetekkel járó tömeges megbetegedést okozhatnak igás-, hobbi-, sport- és versenylovaknál egyaránt.
A lóinfluenzát a kórokozó két altípusa okozhatja, a H7N7 és a H3N8. Előbbi helyhez kötötten, szűkebb területen okoz megbetegedést, míg az utóbbi hirtelen jelentkező, kiterjedt, akár kontinentális járványokat is előidézhet. A tavaly augusztusban, Ausztráliában kitört járvány például az egész ottani lóversenyipart ellehetetlenítette. Mindkét forma a beteg lovak által kitüsszögött, kiköhögött váladékokkal, cseppfertőzés útján terjed. Főként ősszel és tavasszal, nedves, ködös, fagymentes időben szinte robbanásszerűen, néhány nap alatt akár egy nagyobb létszámú ménes minden tagja megbetegedhet. Kedvező tartási, takarmányozási háttér és kellő ideig tartó pihentetés esetén azonban elhullás csak igen ritkán, az elhanyagolt, szövődményes esetekben következik be.
A fertőződést követő 2-3 napos lappangási idő után hirtelen magas láz lép fel, étvágytalansággal, bágyadtsággal. Az állat gyakran tüsszög, kínzó köhögés gyötri, gyakori a savós orrfolyás és a kötőhártya-gyulladás. Szövődmény hiányában a helyzet egy hét alatt jelentősen javul, miközben a beteg állat immunitást szerez. Az elhúzódó lázas állapot, hurutos-gennyes orrfolyás már szövődményre, tüdőgyulladásra utal, a tünetek alatt is munkára használt lovaknál tüdőtágulat alakulhat ki. A szövődményeket okozó másodlagos bakteriális fertőzések főként a fiatal csikókra életveszélyesek.
A betegséget gyógykezelni ugyan nem lehet, de a másodlagos baktériumos fertőzések miatt már hőemelkedés esetén azonnali állatorvosi segítség indokolt. Javasolt a 7-10 napos pihentetés, könnyen emészthető takarmányok etetése és több ivóvíz.
Megelőzésre vakcinákat vehetünk igénybe, ezek általában egy évig tartó immunitást nyújtanak. A verseny-, illetve a sportlovak rendszeres védőoltást kapnak. A megfelelő időben oltott vemhes kancák csikói a föcstejjel 4-5 hónapos védettséget kapnak. A csikó 5-6 hónapos korában kell elvégeztetni az alapimmunizálást, mely két oltást jelent. Az alapimmunizálás utáni oltások időpontját és számát mindenképpen bízzuk az állatorvosra.