Gyémántos pálinkák

Ennek országos hírt kerekíteni csak lelemény dolga volt. Méghozzá milyen leleményé! Farkas Tibor szervezőkészségét dicsérendő, az idén negyedik alkalommal rendeztek pálinkafesztivált a dombtetőn épült „pálinkavárban”. Mondhatnánk, eddig semmi különös, sok helyen megesett már ez, s a forgatókönyv nagyjából egyforma: az udvaron sátrakban kínálják kisüsti főzetüket a résztvevők, s kék palástjukban a pálinkalovagrend tagjai sétálnak le s föl méltóságteljesen. Hallgathatunk himnuszokat arról, hogy a göcseji körtepálinka hamarosan eredetvédelmet kap a szatmári szilva, a gönci barack, a kecskeméti barack, az egri víz, a szatmári alma társaságában. Szó, ami szó, megérdemli…
Hanem ami a résztvevők fantáziáját leginkább izgatta, az egy emelvényen álló, sötét lepellel letakart valami volt, melyet jobbról és balról egy-egy díszruhás huszár strázsált. Beszédek, előadások követték egymást, ám a lepel csak nem akart lehullani. Hanem aztán eljött az ideje a leleplezésnek – és az őszinte álmélkodásnak: egy butélia állt a pulpituson, melyet sárga és fehér arany, valamint temérdek gyémánt díszített. Ami pedig a tartalmát illeti – az nem volt más, mint Farkas uram 2006-os, rendkívül jó évjáratú Vilmoskörte-pálinkája.
Hát persze, hogy mindenki azonnal számolni kezdett: Szesztay Lászlótól, a herendi porcelángyár kereskedelmi igazgatójától először is a porcelán butélia áráról érdeklődtek. Aztán következett az ötvösmester, Müller Imre, aki számba vette a nemesfémeket meg a brilleket. Kiderült, hogy a göcseji körtés flaska úgy húszezer eurót, körülbelül ötmillió forintot kóstál. Meg is kérdeztem Müller mestertől, hogy kik veszik ezeket a drága innivalókat? Hiszen tucatnyi készült e butéliákból (ráadásul húsvétkor tíz, gyémántokkal kirakott tojást rendeltek nála a herendiek, darabonként úgy tízmilliós értékben, melyekből már alig van). A válasza sejtelmes mosoly volt, így a vevők személyét nem tudtam meg – mindenesetre néhány arab sejkségben, esetleg Amerikában, Huston környékén talán „belebotolhat” az ember egyikbe-másikba.
De térjünk vissza egy koccintásra a pálinkafesztiválhoz. Zala megye hegyeinek valamennyi erdei mellékterméke megjelent itt pálinka formájában. Volt vadkörte, berkenye, és talán hamarosan a szelídgesztenyéből is eszébe jut majd valakinek pálinkát varázsolni. Addig pedig szeder, málna, bodza, no és göcseji körte.
A kisüsti országos seregszemléje Gyulán lesz. Ha oda is a gyémántos butéliában viszi körtéjét Farkas Pál, nem lesz ember, aki ellenálljon neki. Mert a kínálás bizony így már királyi. Az ötlet pedig egyszerre zseniális és irigylésre méltó.