Nagydobra vert kisüsti

Azért a fiskális politika is alkothat maradandót! Az Európai Unió 2002-ben úgy döntött, hogy a pálinkát kizárólag magyar termékként ismeri el. A paragrafus nyomán nekilódult a vállalkozói fantázia: olyan települések váltak a kisüstijük révén híressé, melyekről a palackba zárt üzenetük nélkül ritkábban hallottunk volna.

Házunk tájaPalágyi Béla2008. 05. 02. péntek2008. 05. 02.
Nagydobra vert kisüsti

A Vasi-Hegyhát 700 lakosú, Oszkó nevű faluja például a nemrégiben megrendezett gyulai nemzetközi kisüstipálinka-fesztiválon adott hírt magáról, köszönhetően Birkás István vállalkozónak. A fiatal mezőgazdász 1989-ben még a termelőszövetkezetben dolgozott, másodállásban pedig Győrvár községben bérelte a pálinkafőzdét. Később már gazdálkodott: kezdetben száz hektárt művelt, ma hatszáz hektár földön járnak a traktorai. A főzdéhez gyümölcsös is dukált, bérfőzésben almát, körtét, szilvát pároltak a fatüzelésű rézüstökben. Aztán telepítésbe fogott a családi vállalkozás: először vilmoskörtefákat ültettek, majd hat hektáron kajszibarackot. Erre sokan felkapták a fejüket, s kritizálták, mondván, hogy hóbortos az ötlet, mert a mészben szegény talajon nem lehet sokat remélni a csonthéjas gyümölcsöktől. Arról nem is szólva, hogy kevés a napsütéses órák száma, viszont a fagy minden évben fenyeget. Birkás Istvánt nem lehetett eltéríteni szándékától – és úgy néz ki, hogy neki lett igaza. Tavaly már nem vásárolt alapanyagnak barackot, s talán az idén se fog. Hát persze, hogy nem volt könnyű megóvni a termést: csepegtető rendszerrel oldja meg a fagyvédelmi öntözést. Amikor virágzik a barack, a gazda kinn alszik a gyümölcsösben, a kocsijában, mert bármikor eldugulhat egy szűrő, s az öntözőrendszer felmondhatja a szolgálatot.
Hogy mitől oszkói a pálinkája, ha Győrváron főzi? A határ, ahol az ültetvény van, a szomszéd faluhoz, Oszkóhoz tartozik. Természetesen megkérdeztem, milyen hasznot hoz ez a főzőszakma? Birkás úr legyintett: – Ebből pénzt nem lehet kivenni, csak beletenni. Májusban érkezik a tornyos főzőberendezésünk, de mellette megmarad a hagyományos fatüzelésű is. A fiam kilencéves, talán majd neki lesz tiszta haszna abból, amin most dolgozunk. Nekem az a megnyugvás, hogy tucatnyi embernek tudok munkát adni, ami a vidékünkön nagy dolognak számít.
Gyulán egymás mellett sorakoztak a nekibátorodott vállalkozók standjai. Hogy mennyire sikeres lett ez a szakma, mi sem bizonyítja jobban, mint a benevezett versenyzők számának ugrásszerű növekedése: tavaly 452-en neveztek be, míg az idén közel 700 pálinka és gyümölcspárlat érkezett a megmérettetésre. Az év pálinkája az „ágyas” lett: ezúttal a Szicsek cég vitte el a trófeát ágyas körtéjével.
Hatalmas közönségsiker volt a fesztivál, Lovász Sándor ötletgazda elégedetten dörzsölte a tenyerét. Mi pedig megtudhattuk, hogy a helyi várban 1525-ben, tehát egy évvel a mohácsi csata előtt már működtek szeszfőzdék. A múlt idézésére felvonultak a lovagrendek, melyek új tagokkal is bővültek. Kósa Lajost, Debrecen polgármesterét is lovaggá ütötték. Azt mondta a képviselő, szívesen adta a nevét egy olyan akcióhoz, amely a kistelepülések számára jelent kapaszkodót a gazdasági versenyben.
Hát így kelthet életre egy halódó szakmát egy szerencsés paragrafus. Reméljük, e hungarikum rangját mindenki őrzi majd, akinek ez a dolga.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek