Üzenjük

Hajduk Gábor, Veszprém. A felerősödött napsugárzás perzselő hatása és a talaj túlmelegedése ellen az árnyékolás és az öntözés mellett a talaj vízmegtartó képességének fokozásával is védekezhetünk. Ez utóbbit szervestrágyázással, a talaj vastag mulcstakarásával és vegyes ültetéssel – a magas növésű növények közét talajt árnyékoló, nagy levelű kultúrák telepítésével – segíthetjük. Ahol találhatók nagy kövek, ott jó hatású lehet – főként a vízigényes paprikánál és felfuttatott uborkánál –, ha a tövek köré nagyobb, világos színű köveket helyezünk el, amelyek visszaverik az erős fénysugárzást, így a talajt védik a kiszáradástól és a túlmelegedéstől. A kövek alá a gyökerek behúzódnak, és a mészkövekből a szárazságtűrést fokozó kalciumot is felvehetik – a követ bontó gyökérsavaik segítségével.

Katona Erzsébet, Pomáz. A víz keménységét a vízben lévő kalcium- és magnéziumsók okozzák. Ezek a vegyületek a szervezet számára bizonyos mennyiségben szükségesek, így általában a kemény vizek nem ártalmasak az egészségre, sőt a túl lágy vizek rendszeres fogyasztása miatt akár hiánybetegségek is felléphetnek. A vizek lágyításának legegyszerűbb módja a forralás és az ülepítés. Utóbbi esetben, egy nagyobb edényben egy-két napig állni hagyjuk a vizet, így elillan majd belőle a fertőtlenítéshez használt klór is, és kiválnak a víz keménységét adó sók. Az állott víz általában kedvezőbb hatású emberi fogyasztásra, öntözésre és ipari-háztartási felhasználásra is. Kisebb mennyiség esetén a vízkőképződés csökkenthető kémiai úton (trisó, szóda, ecet hozzáadásával) is, de az ilyen víz fogyasztásra nem alkalmas. Nagyobb mennyiségeknél a vízkő lerakódása a vezeték mágnesezésével akadályozható meg, amely eljárás a víz ásványi összetételét nem változtatja meg.

Thormás János, Balassagyarmat.  A csalánlé értékes tápanyagforrás, különösen vasban, nitrogénben és nyomelemekben gazdag, ezenkívül jelentős a kovasavtartalma. Ez utóbbinak köszönhető a csalánból készített tápoldat növényerősítő hatása. A kezelt növények a megfigyelések szerint jól gyökeresednek, erőteljesen fejlődnek, és a betegségekkel szemben is ellenállóbbakká válnak. Kedvező a palánták csalánleves áztatása, illetve a vető- és palántaágy alapos beöntözése csalánoldattal. A csalánlé könnyen felvehető oldatban tartalmazza az ásványi anyagokat, kijuttatása után gyorsan mutatkozik a kedvező hatása, túladagolás esetén azonban akár tápanyagzavarokat, levélperzselődést is okozhat.
Palántakorban legfeljebb kéthetenként, később ritkábban javasolt a tápoldat kijuttatása. A termésérés és a következő évi termőrügyek kialakulásakor szintén kedvező a csalánleves beöntözés. A köztes időszakban növényvédelmi permetezésre - levéltetvek, takácsatkák riasztására –, valamint komposztadalékként javasolható. Jó hatású minden veteménynél, ha a csalán leveles hajtásaival takarják a talajt.