Nyúlőr úr

Géza bérelt egy raktárt a közeli kisvárosban. Semmi értelme nem volt az egésznek, magát a gesztust értelmezhetjük akár az ablakon kidobott pénz szinonímájaként is, de Géza ahogy lassan de biztosan lépdelt az öregedés kopottas lépcsőfokain, egyre szentimentálisabbá vált. Így aztán csupa olyan tárgy gyűlt össze abban a raktárban, amelyeket a költözködés után nem tudott már elhelyezni az előzőnél jóval kisebb házában, de nem volt szíve megválni tőlük. Gyerekkori emlékek, rozoga bútorok, megsárgult papírok és képek, étkészletek és sporteszközök, ilyesmik. Olyasmik, amiket bárki más már régen kihajított volna. A raktár egy telepen volt, kívül a körgyűrűn, elhagyott laktanyák és autószerelő műhelyek szomszédságában, a területet pedig egy főként nyúlkereskedelemmel foglalkozó fuvarozó vásárolta meg néhány évvel ezelőtt és szépen fel is virágoztatta a hajdani, elgazosodott Tüzép-telepet. Géza havonta egyszer kijárt oda kifizetni a bérleti díjat, olyankor elüldögélt egy kicsit az emlékei között, aztán a nyulak felé vette az irányt. Barátsága Nyúlőr úrral régi keletű volt, komoly múltra tekintett vissza. Évekig váltótársak voltak egy helyközi járaton, de aztán Nyúlőr úr dereka nem bírta már a folyamatos rázkódást és inkább a városka művelődési házában helyezkedett el portásként a rakoncátlankodó csigolyáival együtt. A Nyúlőr név csak később ragadt rá, igaz nyomban levakarhatatlanul, akkoriban még Aurélnak szólították és az a hír járta róla és vele kapcsolatban, hogy átlát a plafonon. Az Aurél átlát a plafonon - így súgtak össze a háta mögött. És a hír igaz volt, a valóság valódi arca. Aurél munkaidőben a földszinti portás pulpitus mögött tartózkodott és anélkül instruálta érces hangján az első emeleten bolyongó eltévedt látogatókat, hogy elmozdult volna az őrhelyéről. Mindez valószínűleg így ment volna az idők végezetéig, ha az agilis nyúlkereskedő nem keresi fel Aurélt egy visszautasíthatatlan ajánlattal. Jó levegő, magasabb fizetés, galamblelkű nyulak, többek között ezeket tartalmazta az ajánlat és Aurél azonnal igent mondott. És másnap már mindenki Nyúlőr úrnak szólította a telepen, majd a körgyűrűn belül is, a boltokban és a hivatalokban, amit azzal vívott ki magának, hogy a nyúlfiak körletében a plafonon keresztül kiszúrta a padlásról támadni készülő nyestet és miután szolgálati fegyverével ártalmatlanná tette a kegyetlen fenevadat, elfütyülte Frank Sinatrától a My Way című slágert. Kávé?-kérdezte Aurél, amikor Géza odaért. Elfogadom- mondta Géza, megosztva figyelmét Aurél és a nyulak között.